A szünetek forradalmasítják a mindennapi munkavégzést: A mikroszünet így növeli teljesítményét!

A stressz és a mindennapi munka hektikussága nemcsak a dolgozók jólétére, hanem a termelékenységére is kihat. A jelentés szerint pénzügy.net A mikrotörések segíthetnek a negatív hatások ellensúlyozásában. A munkaidőről szóló törvény (ArbZG) 4. szakasza szerint a munkáltatók kötelesek szünetet biztosítani. A hat óránál többet dolgozó munkavállalóknak legalább 30 perces, a kilenc óránál többet dolgozóknak pedig 45 perces szünetet kell tartaniuk, amely három, egyenként 15 perces szünetre is felosztható.

Az Egészségügyi és Munkaügyi Kezdeményezés (iga) felmérése azt mutatja, hogy a 323 válaszadó körülbelül egynegyede gyakran vagy mindig lemond a szünetekről. Ennek fő oka az idő- és határidők szorultsága, valamint a létszámhiány. A szünetek gyakran közvetlenül a munkahelyen történnek, ami megnehezíti a regenerációt. A mikroszünet viszont néhány másodperctől maximum 10 perces rövid szünetek, amelyek csökkenthetik a fáradtságot és növelhetik az energiaszintet, még akkor is, ha a teljesítmény közvetlen növekedése még nem bizonyított. Friedhelm Nachreiner pszichológus hangsúlyozza, hogy a mikroszüneteknek a túlfáradtság megelőzését kell szolgálniuk.

A szünetkultúra népszerűsítése a munkahelyen

Emellett hangsúlyozzák a munkahelyi egészségfejlesztés (WGF) fontosságát, amely javíthatja a szünetkultúrát. A BGF fontos témái közé tartozik a stresszkezelés, a stressz megelőzés, valamint a munkahelyi pihenés és relaxáció. A szünetkultúra javítására a javaslatok közé tartozik a pihenőhelyek kialakítása ülőhellyel, és csendes helyiségek kialakítása a 10-15 percnél nem hosszabb, rövid, erőlködő szunyókáláshoz. Dr. Hanna Zieschang azonban arra figyelmeztet, hogy a hosszabb alvás mélyebb alvási fázisokhoz és fáradtsághoz vezethet. Gudrun Wagner a teljesítménymodell újraértékelését is kéri, amely nem csak a munkaidőn alapul.

Egy másik aggodalomra ad okot a törvényileg előírt szünetek túlnyomó hiánya. Hogyan dguv.de A jelentések szerint egyre több alkalmazott és vezető mond le ezekről a szünetekről, ami a balesetek kockázatának növekedéséhez vezethet. A tanulmányok azt mutatják, hogy a szünetek csökkentik a balesetek kockázatát, és a rövid szünetek még a teljesítményt is növelhetik, bár lerövidítik a munkaidőt. A legfontosabb megállapítás az, hogy a szünetekben a testi-lelki egyensúly döntő fontosságú, a nappali fény pedig elősegíti az éberséget.