Lakásépítés Hessenben: A láthatatlan szakadék a heves igény ellenére is nő!

Lakásépítés Hessenben: A láthatatlan szakadék a heves igény ellenére is nő!

Hessenben a lakáshiány egyre kritikusabb. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy az új építésű lakások és a tényleges kereslet közötti szakadék tovább nő. Axel Thousandpfund, a Délnyugat-német Lakásipari Szövetség elnökségi tagja szerint ( VdW Southwest ), a lakásépítést lassító kihívások összetettek, és nem csak a régiót érintik, hanem egy országos probléma részei.

Hessenben 2030-ra évi 26 000 új lakás igényét prognosztizálják. Az eddigi építési teljesítmény azonban nagymértékben eltér ettől a céltól: 2023-ban mindössze 21 300 lakás készült el, ezt követi a becslések szerint 2024-ben 18 000. A végleges adatok azonban csak körülbelül 15 000 új lakást várnak25. Ez a fejlemény riasztó, különös tekintettel arra, hogy évente 372 000 új lakásra lenne szükség egész Németországban ahhoz, hogy kielégítse a keresletet. BfP jelentették.

Magas építési költségek és bürokrácia

A lassú építési tevékenység fő oka a magas építési költségek, amelyek 2025-ben több mint 4%-kal emelkedtek az előző évhez képest. Ez nehézségekhez vezet az építési projektek költségfedő megvalósításában. Ezen túlmenően az építési szabályok ésszerűsítése szükséges az új építés folyamatos lemaradásának leküzdése érdekében. Az átlagos bérleti díj Hessenben most 7,30 euró négyzetméterenként, ami jól mutatja a megoldás sürgősségét.

Országosan sem tűnik jobbnak a helyzet. A „Social Living” egyesület megbízásából 2025. február elején megjelent tanulmány azt mutatja, hogy Németországban jó 550 000 lakáshiány van. A lakáshiányt súlyosbítja a bevándorlók nagy száma, ugyanakkor sok lakás üres. 2023-ban a lakosság mintegy 52%-a lakott albérletben, ami nemzetközi mércével mérve magas.

Növekvő bérleti terhek és társadalmi felelősségvállalás

A nagyvárosokban a bérleti díjak meredeken emelkedtek. 2010 és 2022 között az átlagos bérbeadási díjak közel 70%-kal emelkednek. Kölnhez hasonló városokban a nettó bérleti díj 13,44 euró, míg Münchenben még 20 euró felett is kell fizetni. Egy 2022. májusi népszámlálási felmérés szerint 1,9 millió lakás volt üresen, és sok közülük több mint egy éve használaton kívül van. Továbbra is feszült a helyzet az olyan nagyvárosokban, mint Berlin és Hamburg, ahol minden harmadik üres lakás több mint 12 hónapja kiadatlan marad.

A fejlesztés ugyanakkor növekvő lakbérterhelést mutat: 2022-ben mintegy 20 millió főbérlő háztartás átlagosan jövedelmének 28%-át költötte bérleti díjra. Ebből 1,5 millió háztartást érintett 50%-os vagy azt meghaladó bérleti díj. Ezen számok ismeretében nem meglepő, hogy a szociális lakások iránti igény növekszik. Valójában új csúcsot ért el a lakhatási támogatásban részesülők száma, amely 2023 végén 1,2 millió volt.

A lámpás kormány évi 100 ezer új szociális lakás létrehozását tűzte ki célul, ami még nem valósult meg. A 2021 és 2023 közötti években jelentősen nőtt a szociális lakásokba történő beruházás, de a ténylegesen kialakított lakótér elmarad az igényektől. Ezek a fejlemények egyértelművé teszik, hogy az ingatlanpiacnak sürgősen reformokra és további beruházásokra van szüksége a kihívások hatékony kezelése érdekében.