Kertésztől multimilliomosig: Egy kriptomilliomos titkos élete

Kertésztől multimilliomosig: Egy kriptomilliomos titkos élete

Basti egy multimilliomos, aki sokak által észrevétlenül kertészként dolgozik egy Dortmund külvárosában található temetőben. Kollégái és főnöke nem is sejtik, hogy minden nap annyit keres, mint ők egy év alatt. A kriptobefektető karrierje megmutatja, hogy személyes életstílusa milyen szorosan kapcsolódik pénzügyi sikeréhez. Szereti a növényeket, és vagyonát olyan ingadozó valutákba fektetett intelligens befektetésekkel építette fel, mint a „Link”, „Quant” és „OHM”.

Juan S. Guse, az „Ezerszer annyi pénz, mint most” könyv szerzője intenzíven foglalkozik Bastival és más kripto-nyertesekkel. Guse megjegyzi, hogy a főszereplők közül sokan annak ellenére, hogy jelentős pénzügyi ugrást hajtottak végre, továbbra is alantas munkákban dolgoznak. Ők a gazdasági középosztály részeként mutatkoznak be, miközben ennek a fogalomnak a klasszikus meghatározásai sok 40 év alattira már nem vonatkoznak.

Kriptobefektetések és ideológiai szempontok

Guse könyvében a kriptográfiai nyertesek ideológiai vonatkozásaival foglalkozik, akik nem az IT-szektorból származnak, és ezért eltérő nézőpontokkal rendelkeznek a pénzügyi világról. Élesen bírálja a „turbó-turbó kapitalizmust” a kriptoszektorban és az influencerek által a férfiasságról terjesztett toxikus képzeteket. Ez abban is megmutatkozik, hogy a főszereplőket nem érdekli a társadalmi szerepvállalás vagy az adományozás. Pénzügyi sikereiket kizárólag saját teljesítményüknek tulajdonítják, és a „szart érméket” mások befektetéseinek tekintik.

Guse maga is anyagi kudarc áldozata lett, amikor Basti titkos ajánlása miatt 2000 eurót veszített. Ez a tapasztalat arra késztette, hogy elgondolkozzon a kriptopiacon uralkodó irigység és félelem érzésein. Könyve izgalmas betekintést nyújt a kripto-nyertesek miliőjébe, és elmagyarázza, miért fektetnek be sokan kriptovalutákba Németországban a korlátozott technikai tudás ellenére.

Kriptoeszközök a globális pénzügyi rendszerben

A kriptoeszközökről, mint a pénzügy jövőjéről szóló vita egyre hangosabb. A Bundesbank kiemeli, hogy 2021 szeptembere és 2024 júniusa között az átutalások 1,3%-a kriptoeszközökben történt. Az olyan prominens személyek, mint Donald Trump, még „kriptoelnöknek” titulálták magukat, és olyan országok, mint Salvador, elfogadták a Bitcoint hivatalos fizetési módként. El Salvador azonban az IMF nyomása és az alacsony kereslet miatt 2024-ben eltörölte a kereskedők Bitcoin elfogadásának követelményét.

Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke aggodalmának ad hangot a globális gazdasági stabilitás miatt, és elutasítja a kriptoeszközöket tartalékvalutaként. Hangsúlyozza, hogy a Bitcoin nem felel meg a biztonság és a likviditás kritériumainak. Jelenleg a kriptoeszközöket elsősorban spekulatív befektetésnek tekintik, miközben a stablecoinok használata növekszik. Ezek azonban kockázatokat is hordozhatnak a bankközi fizetési műveletekben.

Az EU-ban a kriptoeszközökre vonatkozó jövőbeni szabályozási keret, a MiCAR néven a jogbiztonság megteremtését és a lehetséges kockázatok minimalizálását szolgálja. A központi bankok emellett dolgoznak a központi banki digitális valutákon (CBDC), hogy erősítsék a pénzügyi stabilitást és biztonságosabb fizetési módokat kínáljanak. A digitális euró fontos alternatívát kínálhat a nem európai fizetési szolgáltatóknak.

Összefoglalva, bár a kriptoeszközök nagyobb szerepet játszhatnak a pénzügyek jövőjében, semmiképpen sem tekinthetők a hagyományos valuták stabil alternatívájának. A kriptobefektetéseket övező fejlemények és a kapcsolódó társadalmi változások nemcsak a Bastihoz hasonló kripto-nyertesek egyéni viselkedésére fókuszálnak, hanem szélesebb körű kérdéseket is felvetnek ezen új pénzügyi technológiák meglévő rendszerbe való integrálásával kapcsolatban.

További betekintést nyújt a Bastiba és a kriptobefektetők világába br.de, míg bundesbank.de fontos perspektívákat ad a kriptoeszközök pénzügyi kihívásairól és lehetőségeiről.