Csalás az istállóban: 600 000 euró biztosítást kell visszafizetnie a gazdának!

Csalás az istállóban: 600 000 euró biztosítást kell visszafizetnie a gazdának!

Egy figyelemre méltó biztosítási visszaélésben egy gazdálkodó fiktív balesetek révén több mint 600 000 eurós összeget szerzett különböző felelősségbiztosítási társaságoktól. A bíróságok megalapozottnak találták a vádakat, és most azzal a kihívással néznek szembe, hogy a gazdálkodót a teljes visszafizetésre kötelezzék. A határozat most már végleges, és rávilágít a csalárd gyakorlatok kockázataira.

A gazdálkodó körüli incidensek számos jogi vitát eredményeztek. A bíróságok a bejelentett eseményeket érvénytelennek minősítették, és megerősítették, hogy a gazdálkodó megsértette a Büntető Törvénykönyv (StGB) 265. szakasza szerinti biztosítási visszaélést. Ez a szabályozás olyan cselekményekre terjed ki, amelyek során a személyek aktívan befolyásolják a biztosított vagyontárgyakat, hogy jogellenes előnyt szerezzenek maguknak vagy harmadik személyeknek.

Jogi következmények

Ezen ítéletek jogi következményei súlyosak. A biztosítási juttatások visszaigénylése hosszú jogi csatákhoz vezethet a gazdálkodó számára. A biztosítóknak joguk van visszatérítést követelni akár évekkel a kifizetés után is, ha csalás gyanúja merül fel. Ebben az esetben a kért összeg kamattal együtt meghaladja a 600 000 eurót. A csalásnak ez a dimenziója az ítéletet figyelmeztető példává teszi más társaságok, különösen a magasabb biztosítási összegű társaságok számára.

A büntetőügyben hozott felmentő ítélet nem véd a polgári jogi felelősség ellen. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó büntetőjogi büntetés nélkül is felelőssé tehető az anyagi károkért. Az eset felveti a kérdést, hogy a kárbejelentések gondos és teljes körű dokumentálása mennyire fontos a gazdálkodók és más vállalkozások számára.

A biztosítási visszaélés részletei

A biztosítási visszaélésekkel a német jog a Büntető Törvénykönyv 265. szakasza értelmében foglalkozik, és magában foglalja a biztosítási juttatások csalással történő megszerzését célzó különféle cselekményeket. szerint a juracademy.de Az objektív tények közé tartozik a biztosított tárgy megrongálása, megsemmisülése vagy használhatóságának károsodása. A gazdálkodó azt is bebizonyította, hogy jogtalan előnyök megszerzésének szándékával járt el. Ez a szempont döntő fontosságú, mert mind a dolus eventualis, mind a közvetlen szándékos cselekmények büntetendők.

A védelem a vagyonbiztosítókra is kiterjed. A jelen esetben a gazdálkodó a biztosítás szerződéses rendelkezéseit kihasználva a hamis balesetek bejelentésével előnyhöz jutott. A 265. §-ban foglalt különféle bűncselekményeket, így a biztosított tárgyak félretételét vagy elhagyását, tévesen alkalmazták ebben az összefüggésben, ami miatt a bíróságok döntöttek.