6 órás nap vagy 8 órás csapda? Harc az egészséges munkaidőért!

Németországban ismét vita tárgyát képezi a munkaidő, különös tekintettel az esetleges 6 órás munkaidő hatásaira. Hogyan OM Online A jelentések szerint a „munkaidő osztva az életidővel” képlet az életben végzett munka arányának kiszámításához problematikusnak tekinthető. Nem egyértelmű, hogy mi számít munkaidőnek, hiszen a szakmai munkaidő mellett a háztartási munkával, az ingázással, az önkéntes munkával, a gyermekgondozással és a hozzátartozói gondozással is számolni kell.

A németek 2022-ben összesen 61,3 milliárd órát dolgoztak, amit a szakértők kevésnek tartanak. Egyes közgazdászok és politikusok több munkaidőt szorgalmaznak a termelékenység növelése érdekében, és a túlórák vonzóbbá tételét és a 8 órás munkaidő lazítását javasolják. A tanulmányok azonban azt mutatják, hogy az emberek naponta legfeljebb 6 órát tudnak koncentrálni. A folyamatos 8 órás munkanap csak akkor lehet egészséges, ha elegendő szünet és változatos tevékenység van. A túl sok munka gyakran mentális betegségekhez vezet; A DAK 2022-es egészségügyi jelentése szerint ezek tették ki az összes betegnap 16%-át, ami a legmagasabb arány a felmérések kezdete óta.

A 6 órás nap a fókuszban

A 6 órás munkaidőről szóló vitát is tárgyalja uni.de kísért. Németországban még mindig a 8 órás munkaidő az irányadó, de a tanulmányok szerint a hosszú munkaidő csökkenti a termelékenységet, és egészségügyi problémákkal is összefügg. A németországi baloldal a 6 órás munkaidő bevezetését szorgalmazza, míg Svédországban sok cég már teszteli ezt a modellt. A Toyota göteborgi gyára 13 éve sikeresen bevezette a 6 órás munkanapot a termelékenység csökkenése nélkül.

A svéd vállalatoknál az alkalmazottak magasabb motivációról és a munka élvezetéről számolnak be. Az ipari pszichológiai tanulmányok alátámasztják azt a tézist, hogy az emberek csak 4-5 órát tudnak produktívan dolgozni. Ennek ellenére a 6 órás munkaidő bevezetése nem minden iparágban kifizetődő, mivel egyes cégeknek, például a Sahlgrenska Egyetemi Kórháznak további alkalmazottakat kellett alkalmazniuk a munkaidő-csökkentés megvalósításához. A kritikusok azonban azzal érvelnek, hogy a magas, évi 1 millió euró körüli költségek a 6 órás munkaidő bevezetése ellen szólnak.

Daniel Bernmar a svéd baloldalról kiemeli, hogy javítani kell a munkavállalók munkakörülményeit. A mentális betegségek a második leggyakoribb munkaképtelenségi ok Németországban, míg a statisztikák a pszichológiai problémák miatti megbetegedések magas arányát dokumentálják. A férfiak átlagosan évi 180, a nők 300 napot vannak betegszabadságon. Németországban a munkaidő lerövidítésére irányuló erőfeszítéseket elsősorban a baloldal és az Attac hálózat vezérli, míg a szakszervezetek kollektív tárgyalási autonómiájuk miatt elutasítják ezeket a javaslatokat. Svédországban azonban a költségek emelkedése miatt a 6 órás munkaidővel végzett kísérletek a végéhez közelednek.