Szegénység Németországban: így határozzák meg a létminimum határát!

Szegénység Németországban: így határozzák meg a létminimum határát!

A Német Gazdasági Intézet (IW) által a németországi szegénység kockázatával foglalkozó elemzés a közelmúltban megállapította, hogy a szegénység meghatározása relatív, és különböző tényezőktől függ, mint például a jövedelemtől, a háztartások méretétől és a foglalkoztatási helyzettől. Az eredmények szerint különbséget tesznek az abszolút (létet veszélyeztető megélhetési jövedelem) és a relatív (életszínvonalhoz viszonyított) szegénység között. Az Európai Unióban azt a személyt tekintik szegénységi kockázatnak kitettnek, aki jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60%-át.

2022-ben az egyedül élők szegénységi küszöbe 1390 euró alatti havi nettó jövedelem volt. A 14 év alatti gyermeket nevelő egyedülálló szülők szegénységi határa 1800 euró volt, míg a kétgyermekes páros háztartások esetében 2910 euró volt a szegénységi határ. A tanulmány az EU-SILC 2023-as adatain alapul, amely a 2022-es jövedelemszinteket vizsgálja. A számítás figyelembe veszi az adók, illetékek és transzferek utáni nettó jövedelmet, valamint a saját használatú ingatlanok bérleti díjait.

A szegénység kockázatának statisztikai háttere

A módosított OECD-skála a különböző megélhetési költségek figyelembevételére szolgál. Egy négytagú családnál havi 3880 eurós nettó jövedelem számít középosztálynak, míg egy egyedülálló személy már 1850 eurótól számít ebbe a kategóriába. 2022-ben a lakosság mintegy 14,4%-a élt a szegénységi küszöb alatt. Különösen érintettek a 18 és 24 év közötti fiatal felnőttek, akiknek a szegénységi rátája 24,6%, az egyedülálló szülők (23,7%) és az egyedül élők (26,4%).

Az elemzés azt is kimutatta, hogy a nőket (15,1%) jobban érinti a szegénység, mint a férfiakat (13,7%). A foglalkoztatottak közül mindössze 6,6% számít szegénynek, míg a munkanélküliek 46,5%-át fenyegeti a szegénység. 2023-ban a nyugdíjasok és nyugdíjasok 18,3%-át sorolták a szegénység kockázatának kitett kategóriába. Érdekes módon a szegénység szubjektív megítélése gyakran eltér az objektív kritériumoktól; sok német nem érzi magát szegénynek. A 2023-as ALLBUS felmérésben a megkérdezettek több mint fele a középosztályba sorolta magát, függetlenül a tényleges jövedelmétől.

Az IW elemzése mellett ismeretes, hogy különféle nemzetközi szegénységi intézkedéseket állapítanak meg. Hangos Statisztikai Ausztria A szegénység kockázatának kitettnek tekintik azokat az embereket, akiknek nettó háztartási jövedelme a mediánjövedelem 60%-ánál kisebb. Az is kiderült, hogy az alacsony munkaintenzitású háztartások munkapotenciáljuk kevesebb mint 20%-át használják ki. A rögzített főbb adatok az EU-SILC éves felméréséből származó adminisztratív és felmérési adatokon alapulnak.