Szegénység Németországban: Ki tartozik a sérülékeny csoportba?

A Német Gazdasági Intézet (IW) nemrégiben közzétett elemzése fontos betekintést nyújt a németországi szegénység kockázatába, és meghatározza azokat a paramétereket, amelyek sok ember életét befolyásolják. A tanulmány szerint a szegénységre nemcsak olyan gazdasági helyzetként tekintenek, amelyben az emberek nem tudnak megélni, hanem a szegény helyzet szubjektív felfogásaként is. Az abszolút és a relatív szegénység fogalma egyértelműen elkülönül egymástól: Míg az abszolút szegénység a létet veszélyeztető alacsony jövedelmet, addig a relatív szegénység a társadalom életszínvonalát jelenti.

Az Európai Unióban azt a személyt tekintik elszegényedettnek, aki a mediánjövedelem 60%-ánál kevesebbet kap. Annak ellenére, hogy Németországban erős a szociális biztonsági rendszer, a szegénység elleni küzdelem továbbra is kihívást jelent. A 2022-es szegénységi határt a következőképpen határozták meg:
– Egyedül élők: nettó 1390 euró/hó alatt.
– Egyedülálló szülők 14 év alatti gyermekkel: 1800 euró.
– Kétgyermekes páros háztartások: 2910 euró.

Statisztikai eredmények a szegénység kockázatáról

Az EU-SILC 2023-as adatain alapuló és a 2022-es jövedelmi szintet elemző kutatás azt mutatja, hogy a lakosság körülbelül 14,4%-ának van a szegénységi küszöb alatti jövedelme. Különösen érintettek a 18 és 24 év közötti fiatal felnőttek, akiknek a szegénységi rátája 24,6%, ezt követik az egyedülálló szülők (23,7%) és az egyedül élők (26,4%). A tanulmány azt is feltárja, hogy a nők jobban érintettek, mint a férfiak (13,7%), és a szegénység kockázata 15,1%.

Emellett a foglalkoztatási státusz központi szerepet játszik a szegénység kockázatában: a foglalkoztatottak mindössze 6,6%-át fenyegeti az elszegényedés, szemben a munkanélküliek 46,5%-ával és a nyugdíjasok 18,3%-ával. Érdekes módon a szegénység és a gazdagság szubjektív megítélése gyakran eltér az objektív kritériumoktól. Egy 2023-as felmérés szerint a válaszadók több mint fele középosztálybelinek vallotta magát, függetlenül tényleges jövedelmétől. Az IW különböző középosztályi kategóriákat is megkülönböztet: alsó közép (a medián 60-80%-a), szűk közép (80-150%) és felső közép (150-250%). Kiderült, hogy a lakosságnak csak körülbelül 4%-a lépi át a felső osztály küszöbét, ami havi 5780 euró feletti nettó jövedelmet jelent az egyedülállóknak.

A németországi életkörülményekkel és a szegénység kockázatával kapcsolatos további információkért a Szövetségi Statisztikai Hivatal átfogó adatokat és elemzéseket kínál, amelyek részletesen bemutatják a jelenlegi helyzetet, amint azt a vonatkozó jelentések részletesebben kifejtik. Az IW releváns információkat is nyújt a németországi jövedelemszintekről, ami segít jobban megérteni a szegénységgel és a társadalmi egyenlőtlenséggel kapcsolatos kihívásokat.