Németország gazdasága az összeomlás szélén: szakértők kongatják a vészharangot!

Klaus Dörre, a Jénai Egyetem munka-, ipar- és gazdaságszociológia professzora riasztó kijelentéseket tett Németország és Európa jelenlegi gazdasági helyzetéről. Dörre egy interjúban megjegyezte, hogy az EU-ban fennáll a hatalmas dezindusztrializáció veszélye, miközben az ipari termelés már összeomlott. Dörre szerint ez a válság nemcsak Németországra korlátozódik, hanem az egész európai gazdaságra is kiterjedtebb következményekkel jár.

Dörre kifejtette, hogy a jelenlegi gazdasági válságot részben színre vitték, különösen az autóiparban. Példaként említette a Fordnak a saarlouis-i gyár bezárásáról szóló döntését, amely vállalati stratégiai megfontolásokon, nem pedig objektív szükségszerűségen alapult. Véleménye szerint ez megkérdőjelezi a német szociális partnerségi modellt, és a munkaügyi kapcsolatok tabuk megszegését jelzi.

Dörre követelései és kormánykritikája

A szociológus arra figyelmeztetett, hogy Németország új korszak előtt állhat, amelynek hatásai időeltolással eltérhetnek más országokétól. Élesen bírálta a közlekedési lámpás kormányt a tervezési biztonság hiánya és az ipar- és gazdaságpolitikai beruházások elégtelensége miatt. Dörre hosszú távú, legalább 600 milliárd eurós éves beruházási igénnyel járó iparpolitikát szorgalmazott, és negatívan fogalmazott az e-autó-finanszírozás hirtelen törlésével és a klímapénzek hiányával kapcsolatban.

Hangsúlyozta, hogy a környezeti fenntarthatóság nem lehetséges társadalmi igazságosság nélkül, és megjegyezte, hogy a társadalmi és politikai baloldal védekezésben van, mert nem sikerült politikailag mozgósítania az egyenlőtlenséget. A lakosság több mint 90 százaléka a vagyon igazságosabb elosztását szorgalmazza, de a változás lehetőségébe vetett hit egyre csökken. Dörre jelenleg nem lát olyan baloldali pártot Németországban, amely mozgósíthatná a reményt, és azt sugallja, hogy új politikai formációk jöhetnek létre a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság ötvözésére. Az „ökológiai jóléti állam” koncepciója a társadalombiztosítási rendszerek és a gazdasági növekedés szétválasztását célozza.

Ugyanakkor az üzleti szövetségek és a szakszervezetek a kúszó dezindusztrializációra figyelmeztetnek Németországban. Siegfried Russwurm iparági elnök hangsúlyozza, hogy Németország veszít versenyképességéből, míg a DIHK elnöke, Peter Adrian a termelés külföldre való áthelyezésének veszélyével foglalkozik. A szövetségi kormánnyal folytatott tárgyalások során a DGB vezetője, Yasmin Fahimi hangsúlyozza a versenyképes ipari áramárak szükségességét, az IG BCE főnöke, Michael Vassiliadis pedig egy újonnan kidolgozott iparpolitika kialakítását szorgalmazza Németország és Európa számára.

Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter aktívabb iparpolitikát hirdetett a helybiztonság előmozdítása és a klímasemleges gazdaság biztosítása érdekében. A háttérben egyebek mellett az Egyesült Államok inflációellenes törvénye áll, amely elősegíti a klímavédelmi beruházásokat, és az európai cégeket hátrányos helyzetbe hozhatja. Adrian összehasonlítja az Egyesült Államok és Németország áram- és gázárait, és az ipari termelés fokozatos kiáramlására figyelmeztet. A lassú jóváhagyási folyamatokat és a magas társasági adókat Németországban is kritizálják, miközben kiemelik az adatterek létrehozásához szükséges európai adattörvény szükségességét.