Tejpiac válságban: a gazdák nagyobb biztonságot követelnek az értékesítésben!
2025. január 26-án az EU Mezőgazdasági Tanácsa Brüsszelben megvitatja a legális tejszerződéseket és azok gazdákra gyakorolt hatásait.

Tejpiac válságban: a gazdák nagyobb biztonságot követelnek az értékesítésben!
Hétfőn Brüsszelben ülésezik az EU Mezőgazdasági Tanácsa, ahol megvitatják a tervezett tejmennyiség és termelői tejárak szigorúbb szabályozását. A középpontban az EU Bizottság azon javaslata áll, amely szerint a tejüzemek és a tejtermelő gazdaságok írásos szerződést kötnének a tejszállítás előtt a mennyiségről, az árról, a minőségről és az időtartamról. Ennek az intézkedésnek messzemenő következményei lehetnek a tejtermelők számára, de a javaslat németországi végrehajtását valószínűtlennek tartják.
Cem Özdemir (zöldek) mezőgazdasági miniszter decemberben terjesztette elő a szerződéses kötelezettségekről szóló rendelettervezetet, de az még nem került a kabinet vagy a Szövetségi Tanács elé. Frank Kohlenberg, a Landvolk alelnöke aggodalmának adott hangot a szerződéskötési kötelezettséggel kapcsolatban, és arra figyelmeztetett, hogy az árthat a tejtermelőknek, mert nem lesznek képesek rugalmasan reagálni a piaci változásokra.
Az érintettek álláspontja
A javaslat támogatói – köztük a Mezőgazdasági Munkacsoport (AbL), a Német Tejtermelők Szövetsége (BdM) és a környezetvédelmi szervezetek – remélik, hogy a szabályozás kedvezőbb termelői árakat és a tejmennyiség jobb szabályozását eredményezi. Nyílt levelet is írtak Olaf Scholz (SPD) kancellárnak, hogy elősegítsék a szerződéses kötelezettség támogatását. Jelenleg a jelenlegi rendszer gyakran a költségfedezet alatti termelői árakhoz vezet, ami azt jelenti, hogy sok gazdálkodónak kézről szájra kell élnie, mert nincs elegendő tartaléka.
A gazdaszövetség és a vidékiek viszont azt állítják, hogy szerződéses kötelezettségre nincs számottevő igény. Bár a gazdálkodók már javasolhatnak szerződéseket, ennek megvalósításához hiányzik a többség. A szerződéskötési kötelezettséget túlzottan bürokratikus megoldásnak tekintik, és aggodalomra ad okot, hogy a tejüzemek alacsony termelői árakat fizethetnek, különösen a tejpiac ingadozása miatt, ahol a kereslet gyorsan ingadozhat.
Az Özdemir minisztérium tervezete szerint a nyerstej szállítási szerződések minden eleme szabadon tárgyalható, beleértve az ár-mennyiség megállapodásokat is. A lehetséges modellek között szerepelnek fix áras modellek, árdifferenciálási modellek, valamint A/B modellek és árfedezeti ügyletek a határidős piacokon. A Szövetségi Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) feltételezi, hogy a tejfeldolgozók évente négy ár-mennyiségi ajánlatot tesznek a gazdálkodóknak, hogy figyelembe vegyék a tejellátás szezonális ingadozásait. Mezőgazdaság ma jelentették. A közelgő brüsszeli Mezőgazdasági Tanács ezért áttörést jelenthet az európai tejpiac jövője szempontjából.
A különböző nézőpontokról és a jelenlegi állásról további információk a beszámolókban találhatók délnémet újság és Mezőgazdaság ma.