Scholz védi az LNG terjeszkedését: Trump átáll a régi energiapolitikára!

Olaf Scholz szövetségi kancellár 2025. január 26-án nyilatkozott az energiaellátás és a klímavédelem témakörében. Scholz bírálta az Egyesült Államok kilépését a párizsi klímavédelmi megállapodásból, amelyet nyomasztónak minősített. Világossá tette, hogy Németország folytatja klímapolitikai irányát, és felszólalt az USA-ban a cseppfolyósított földgáz (LNG) terminálok bővítésének leállítása ellen. Scholz hangsúlyozta, jó, hogy ezt a bővítést most folytatják.

Donald Trump a Világgazdasági Fórumhoz intézett videóbeszédében hangsúlyozta, hogy bővíteni kell az Egyesült Államok energiaellátását, különös tekintettel a hazai olaj- és gáztermelésre. Kifejtette, hogy az USA-nak kétszer annyi energiára van szüksége, hogy lehetővé tegye a mesterséges intelligencia tervezett kiterjesztését. Röviddel második ciklusa után Trump feloldotta a Joe Biden által elrendelt tilalmat, amely korlátozta az új olaj- és gázkitermelést a tengeren. Ez a döntés potenciálisan perekhez vezethet a környezetvédelmi csoportoktól.

Visszatekintés az Egyesült Államok klímapolitikájára

Donald Trump első hivatali ideje alatt felmondta a párizsi klímaegyezményt, mert versenyhátrányt látott benne. Beiktatása napján aláírta az ENSZ-hez intézett levelet, amelyben hivatalosan kezdeményezi a kilépést. A megállapodás célja a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatti korlátozása az iparosodás előtti időkhöz képest. Joe Biden hivatalba lépése után ismét csatlakozott a megállapodáshoz.

A megállapodásból való kilépés annak a szélesebb körű végrehajtási parancsnak a része, amellyel Trump felszámolja az ország meglévő klímapolitikáját. Utasította az Egyesült Államok ENSZ-képviseletét, valamint a külügyminisztériumot és a pénzügyminisztériumot, hogy hagyjanak fel minden, az éghajlatváltozásról szóló keretegyezmény szerinti pénzügyi kötelezettségvállalással. Szakértők szerint a globális felmelegedésre gyakorolt ​​Trump-hatás 0,04 fokos lehet az évszázad végére, feltételezve, hogy csak az Egyesült Államok változtat irányt.

A következő klímakonferenciára 2025 novemberében Brazíliában kerül sor. Mindeközben a nemzetközi közösség aggodalommal figyeli, hogy Trump második ciklusa alatt hozott energiapolitikai döntések milyen hatással lesznek a klímavédelemre. Steffi Lemke szövetségi környezetvédelmi miniszter a globális klímavédelem komoly visszalépésének minősítette az USA kilépését a megállapodásból, míg Joe Biden inflációcsökkentési törvénye már előremozdította a szél- és napenergia terjeszkedését az USA-ban.