A brókerköltségek összehasonlítása: Így spórolnak a befektetők igazán!

Az értékpapírokkal való kereskedés költségszerkezete központi szerepet játszik a befektetők számára. A depókezelési díjak és a rendelési költségek a döntő tényezők közé tartoznak a brókerek összehasonlításakor. A neobrokerek gyakran lemondanak a portfóliókezelési díjakról, ami sok befektető számára vonzóvá teszi őket. A megrendelés költségeiben azonban jelentős különbségek vannak a különböző brókerek között.

A brókerek különböző költségelszámolási modelleket alkalmaznak, beleértve a klasszikus jutalékmodellt és az átalánydíjas modellt. Az alacsonyabb költségek kulcsfontosságúak a befektetők megtérülésének növelésében. Gyakran figyelmen kívül hagyott szempont a spread, vagyis a vételi és eladási ár közötti különbség, amely brókertől és kereskedési típustól függően változik, különösen a származékos ügyletek és a forex esetében. A kereskedési helyszíni díjak és a harmadik felek díjai szintén növelhetik a költségeket, míg egyes brókerek bizonyos megbízások esetén fedezik ezeket a díjakat.

Költségek és díjak részletesen

A nyitott pozíciókra egynapos díjak vonatkozhatnak, amelyek összege referencia-kamatláb, például EURIBOR vagy LIBOR alapján történik. Külön figyelmet érdemelnek az ETF-ek és az aktívan kezelt alapok kezelési díjai (TER), amelyek nem folynak be a brókerhez. Díjak vonatkozhatnak további megbízási funkciókra is, mint például stop loss vagy trailing stop loss, valamint inaktivitási díjak alacsony kereskedési volumen esetén. A bróker kiválasztásakor a befektetőknek alaposan meg kell vizsgálniuk az árlistát, hogy elkerüljék a rejtett költségeket.

Egy másik fontos szempont a „költségmutató” megértése, amely leírja a befektetési társaság által a kezelési és működési költségek fedezésére felszámított éves díjat. A kiadási arány minimalizálása kulcsfontosságú a befektetés megtérülésének maximalizálásához. Ezeket a díjakat az alap eszközeinek százalékában fejezik ki, és a részvényesek közötti felosztás előtt levonják a bevételből.

• Ein Beispiel: Ein Fonds mit einer Expense Ratio von 1% und einer Rendite von 10% führt zu einer Netto-Rendite von 9%.
• Für Investoren ist es wichtig, die Fondsoptionen zu vergleichen und das Fondsprospektrum auf Expense Ratios und andere Gebühren zu prüfen.
• Kleine Unterschiede in den Expense Ratios können über längere Zeiträume zu signifikanten Differenzen in den Anlagerenditen führen.

2020-ban a részvényalapok átlagos költséghányada 0,44%, míg az ETF-ek esetében 0,19% volt. Az aktívan kezelt alapok működési költségeik miatt jellemzően magasabb költséghányaddal rendelkeznek, de gyakran rosszabbul teljesítenek, mint a passzívan kezelt alapok. Például az olyan szolgáltatók, mint a Vanguard, a Fidelity és a BlackRock elismerést szereztek alacsony díjaik miatt, míg a kereskedési alkalmazásokat és a helyi bankokat a magasabb díjak miatt elriasztják.

A díjak összehasonlítása azt mutatja, hogy egy 10 000 dolláros befektetés 20 év alatti 1%-os és 0,5%-os kiadási aránya 9 835 dollár hozamkülönbséget eredményezhet. Végül a befektetőknek arra is figyelniük kell, hogy vannak-e rejtett díjak, például értékesítési költségek, kilépési díjak és adók, amelyeket alaposan meg kell vizsgálni az alap tájékoztatójában.