Németország munkaidő dilemmában: Merz több órát követel az íróasztalnál!

Németország munkaidő dilemmában: Merz több órát követel az íróasztalnál!

Friedrich Merz kancellár mostani fellebbezésében a munkaidő növelését szorgalmazza Németországban. Erre azért van szükség, mert a Német Gazdasági Intézet (IW) értékelése azt mutatja, hogy Németországban a munkaidő viszonylag alacsony a többi országhoz képest. 2023-ban a 15 és 64 év közötti munkavállalók átlagos munkaideje mindössze 1036 óra volt. Összehasonlításképpen: Görögország 1172 órát, Lengyelország 1304 órát is jegyzett, míg Új-Zéland több mint 1400 órával az élen. A számos németországi részmunkaidős munkaviszony is hozzájárul ehhez a tendenciához, a munkaerő körülbelül 30%-a részmunkaidőben dolgozik.

Hogyan Fókusz A jelentések szerint Németországban 2024 májusában a foglalkoztatás csúcspontja volt, mintegy 46 millió alkalmazottal, bár ez a szám azóta csökken. Az előrejelzések szerint 2036-ra közel 20 millió baby boom korosztály fog nyugdíjba vonulni, ami további kihívásokat jelenthet a munkaerőpiacon. Ez annak felismeréséhez vezet, hogy a német munkaerőpiac egésze negatív növekedést produkálhat, ha lényegesen többen nem dolgoznak a normál nyugdíjkorhatárig.

A munkaidő csökkenése

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) tanulmánya az újraegyesítés óta azt mutatja, hogy az átlagos munkaidő azóta folyamatosan csökkent. Az elmúlt évtizedben tapasztalt növekedés ellenére számos európai országban jelentősen megnőtt az egy főre jutó munkaórák száma. Spanyolországban 15%-kal, Görögországban 21%-kal, Lengyelországban 23%-kal nőtt a munkaidő. Németországban azonban 2013 óta csak 2%-os növekedés tapasztalható. Ezek a stagnáló órák az ország nemzeti jövedelmére és társadalombiztosítására is hatással vannak.

Egy másik mögöttes probléma a magas részmunkaidő, amely részben a közepes jövedelmek meredek adókulcsából adódik, ami miatt a túlórák nem vonzóak. Nemzetközi összehasonlításban a részmunkaidős arány sokkal alacsonyabb az olyan országokban, mint Olaszország, 18%, Lengyelország pedig 6%. Úgy tűnik, hogy Németországban a munkaerőpiac is csekély ösztönzést nyújt a nők, különösen az anyák foglalkoztatási arányának növelésére. Kifejezték a munkaidő meghosszabbítását, ami viszont a gyermekek gondozási és oktatási infrastruktúrájának jobb bővítését igényli.

Politikai cselekvés szükségessége

A helyzet javítása érdekében szakértők és politikusok alapvető változtatásokat szorgalmaznak. A javaslat szerint el kell törölni az olyan visszatartó tényezőket, mint a 63 éves nyugdíjazás, hogy minél többen maradjanak hosszabb ideig a munkaerőpiacon. A korengedményes nyugdíjszabályozás a teljes német munkavolumen csökkenéséhez vezethet, ugyanakkor a nők foglalkoztatása már most is jobban kihasznált, mint sok más európai országban. A jobb keretfeltételek és ösztönzők megteremtése elősegítheti a munkaidő fenntartható növelését Németországban.

Összességében nyilvánvaló, hogy Németország jelentős kihívással néz szembe, hogy ne maradjon le a nemzetközi összehasonlításban. A magasabb foglalkoztatási ráta és munkaidő eléréséhez politikai és társadalmi erőfeszítésekre van szükség.