Önkormányzati pénzügyi válság: rekordhiány, 24,8 milliárd euró!

Önkormányzati pénzügyi válság: rekordhiány, 24,8 milliárd euró!

A németországi önkormányzatok pénzügyi helyzete egyre kritikusabb. 2024-ben az önkormányzati költségvetések finanszírozási hiánya 24,8 milliárd euró volt, ami az újraegyesítés óta a legmagasabb hiány. Ehhez képest 2023 végén a hiány mindössze 6,6 milliárd euró volt. Ez a drasztikus növekedés elsősorban a robbanásszerűen megnövekedett szociális kiadásoknak köszönhető, amelyek közel 12%-kal nőttek, és mára az önkormányzati kiadások jelentős részét teszik ki. A szociális juttatások mellett a személyi jellegű költségek is közel 9%-kal emelkedtek, míg az adóbevételek csak 1,5%-kal emelkedtek, ami tovább súlyosbította a pénzügyi nehézségeket. kommunal.de A jelentés szerint már 2024 első felében 10 milliárd eurós hiánynövekedést regisztráltak az előző évhez képest.

Az önkormányzati alap- és extraköltségvetések kiadásai 12,6%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, de a bevételek csak 7,6%-kal nőttek. Ez azt eredményezte, hogy a kiadások 6,2%-át nem fedezték a rendszeres bevételek, így az önkormányzatok tartalék és hitel felvételére kényszerültek. A Német Városok Szövetsége „katasztrófálisnak” minősítette a pénzügyi helyzetet, és a pénzügyi rendszer reformját szorgalmazta. Helmut Dedy, az egyesület vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az önkormányzatok önerőből nem tudják kompenzálni a hiányt. A német kerületi szövetség a pénzügyi elosztás átfogó reformját is szorgalmazza.

Kihívások és kiadások

A hiány fő mozgatórugója a szociális juttatások, amelyek 11,7%-kal 84,5 milliárd euróra emelkedtek. Különösen szembetűnő az állampolgári juttatások és a szociális segélyek emelkedése, amelyek egyenként 12,4%-kal, azaz 21,1 milliárd euróra emelkedtek. A gyermek- és ifjúsági jólétre fordított kiadások szintén 17,1%-kal, 18,3 milliárd euróra emelkedtek, míg a beilleszkedési segélyek 13,6%-kal, 22,7 milliárd euróra nőttek. Ezek a megnövekedett kiadások óriási pénzügyi kihívások elé állítják az önkormányzatokat.

A személyi jellegű ráfordítások most 88,1 milliárd eurót tesznek ki, amit nagyban befolyásoltak a béremelések és a létszámnövekedés. A 215,7 milliárd eurós beruházási hátralékkal szembesülve – amelynek több mint fele az iskolákhoz, a közúti és közlekedési infrastruktúrához kapcsolódik – a polgármesterek nyomás alatt állnak. 70%-uk a pénzügyi kérdéseket látja a legégetőbb kihívásnak, míg 85%-uk a növekvő szociális kiadásokat látja a legfőbb problémának.

Kitekintés és lehetséges megoldások

Az elkövetkező évekre 2025 és 2029 között 27,2 milliárd eurós adóbevétel-csökkenést prognosztizálnak, ami komoly problémákat vet fel az önkormányzatoknak, hiszen egyúttal hatalmas szakképzett munkaerőhiánnyal is szembesülnek - jelenleg 570 ezer fő hiányzik a helyi közigazgatásban. A következő 20 évben 937 100 munkavállaló távozik a közszférából, ami tovább ronthatja a helyzetet.

Ennek keretében 2025. augusztus 27-én és 28-án Göttingenben kerül sor a „Pénzügy 2025” diskurzusra, amelyen legfeljebb 40 résztvevő vesz részt három panelbeszélgetésen és kilenc vitaindítóban. A diskurzus témái között szerepel többek között a kettős könyvvitel, az integrációs segítség, a befektetési képesség, a C ingatlanadó, valamint a likviditás és a munkáltatói vonzerő biztosítása. A diskurzus célja, hogy megoldásokat, hálózatokat dolgozzon ki az önkormányzati pénzügyek kihívásaira.

A jelenlegi válságot öt strukturális trend eredményének tekintik: a demográfiai változás, az összeköttetés nélküli feladatok számának növekedése, a széttagolt finanszírozási logika, a kötelező kiadások miatti beruházások kiszorítása és a szakképzett munkaerő hiánya. E kihívásoknak való megfelelés érdekében alapvető reformokra és átirányításokra van szükség a pénzügyi politikában. zdf.de szintén felvállalta ezeket a fejlesztéseket, és hangsúlyozza, hogy az önkormányzatok sürgősen támaszkodnak a támogatásra és a megfelelő finanszírozási modellekre.