Görögország: Csődbe ment államból európai növekedési csoda!

Görögország: Csődbe ment államból európai növekedési csoda!

Tíz évvel ezelőtt Görögország mély gazdasági válságban volt, amely majdnem csődbe vitte az országot. 2015 júniusában a munkanélküliség történelmi csúcson, csaknem 25 százalékon volt, az államadósság pedig meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) 180 százalékát. Ebben az időszakban az ország kötvényeit ócska státuszra minősítették vissza, ami tovább gyengítette a görög gazdaságba vetett bizalmat. 2015. június 27-én az Európai Központi Bank leállította a tőkemozgásokat, ami szigorú tőkeszabályozás bevezetéséhez vezetett, amely napi 60 euróra korlátozta a készpénzfelvételt. A nemzetközi közösség több mint 300 milliárd euró értékben nyújtott segélycsomagokat, hogy megmentse Görögországot a csődtől. Az utolsó mentőcsomag 2018-ban járt le.

Azóta Görögország gazdaságilag jelentősen fellendült. A jelenlegi adósságráta a GDP 150 százaléka körül van, és várhatóan 142 százalékra csökken. Az államadósság mintegy 360 milliárd eurót tesz ki. Az országban 2018 óta évi átlagosan 2,0 százalékos gazdasági növekedést regisztráltak. A munkanélküliségi ráta a 2015-ös 24,9 százalékról 2022-re 9,4 százalékra esett, miközben a foglalkoztatás 4,3 millióra nőtt, ami 18 százalékos növekedés az egy évtizeddel ezelőttihez képest. Ez a haladás a válság óta végrehajtott átfogó reformoknak köszönhető.

Gazdasági reformok és stabilitás

Görögország gazdasági fellendülése elsősorban a hatékony reformok és a politikai stabilitás eredménye. A reformok között szerepel a nyugdíjreform, amely 67 évre emelte a törvényes nyugdíjkorhatárt, valamint az adóreform, amely 24 százalékra emelte az áfát, és 29 százalékról 22 százalékra csökkentette a társasági adó mértékét. Az adórendszer és az adminisztráció digitalizálása is növelte a hatékonyságot és csökkentette a költségeket. Ezeknek az intézkedéseknek az eredménye jól látható: tavaly Görögország rekordtöbbletet ért el, 4,8 százalékot, azaz 63 milliárd eurót.

Emellett a fiatalok munkanélküliségi rátája a 2015-ös 52 százalékról 25 százalékra csökkent. Ezek a pozitívabb adatok a fenntarthatóbb gazdasági orientációnak is köszönhetőek, különös tekintettel a szolgáltatási szektorra és a turizmusra. További fontos ágazatok közé tartozik az olajbogyó-, bor-, gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint az élelmiszertermelés, valamint a textil- és vegyipar. E pozitív fejlemények ellenére a 2010 és 2016 között tetőző válságból még nem sikerült teljesen kilábalni. Ezalatt a gazdasági hatalom mintegy negyede elveszett.

Kitekintés a jövőre nézve

Görögország az eurózóna mélypontjáról Európa gyorsan növekvő régiójává lépett elő. A Deutsche Bank szerint a GDP 2022-ben 208 milliárd euró lesz, ami még mindig nem éri el a 2008-as 242 milliárd eurót. A reálbérek is csak 2022-ben érték el a válság előtti szint 71 százalékát. A fenntartható gazdasági stabilitás iránya azonban megtörtént. A reformok folytatása és a pozitív gazdasági fejlődés segíthet Görögországnak leküzdeni a kihívásokat, és megszilárdítani helyét az európai gazdaságban. Fókusz és Deutsche Bank beszámol e jelentős fejleményekről és az ország jövőbeli kilátásairól.