A DIHK felmérése szerint Németországban az ingatlanadók mértéke Észak-Rajna-Vesztfáliában és Szászországban emelkedik a legmagasabban.

A DIHK felmérése szerint Németországban az ingatlanadók mértéke Észak-Rajna-Vesztfáliában és Szászországban emelkedik a legmagasabban.

A Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) jelenlegi felmérése szerint Németországban minden hetedik település megemelte az ingatlanadó mértékét ebben az évben. Különösen érintett Észak-Rajna-Vesztfália és Szászország szövetségi tartomány, ahol az arányok átlagosan a legmagasabbak. Országos átlagban az iparűzési adó mértéke nem változott, míg a B ingatlanadó kulcsa az előző évi átlagos 549 százalékról 554 százalékra emelkedett. Ez a növekedés elsősorban a kisebb településeket érinti, amelyeknek többletbevétellel kell felszámolniuk a fedezettség hiányát. Az ingatlanadó fontos bevételi forrás a városok és önkormányzatok számára, és néha a költségvetések átalakítására használják fel.

A DIHK felmérése szerint Szász-Anhaltot, Szászországot és Türingiát is megvizsgálták. Szász-Anhaltban a kereskedelmi és ingatlanadó kulcsa szinte változatlan, kivéve Burg városát, ahol az iparűzési adó kulcsa 380 százalékról 389 százalékra, a B ingatlanadó kulcsa pedig 380-ról 424 százalékra emelkedett. Szászországban azonban a vogtlandi Reichenbach önkormányzata megemelte az iparűzési adó és az ingatlanadó kulcsát. A Szabad Állam már most is magas adókat vet ki országszerte. Türingiában 2023 első felében 36 önkormányzat emelte meg egy vagy több reáladófajta adókulcsát. Különösen 26 településen emelték az iparűzési adót, ami magasabb nyereségadót jelent a kereskedők számára, és magasabb jövedelmet biztosít az önkormányzatoknak.

Az ingatlanadó és az iparűzési adó kulcsának ez a növekedése hatással lehet mind az ingatlanpiacra, mind a pénzügyi szektorra. A magas értékelési arányok anyagi terhet róhatnak az ingatlantulajdonosokra, és ha a költségek emelkednek, az ingatlanpiaci kereslet csökkenéséhez vezethet. Emellett a vállalatok magasabb adóterhei költségek növekedéséhez és ezáltal alacsonyabb beruházási hajlandósághoz vezethetnek. Ez negatív hatással lehet az érintett közösségek gazdaságára és pénzügyi helyzetére.

Forrás: jelentése szerint www.mdr.de