Magas osztalékkal járó részvények: Így biztosítsd passzív jövedelmedet!

Magas osztalékkal járó részvények: Így biztosítsd passzív jövedelmedet!

2025. augusztus 16-án a monetáris politika továbbra is foglalkoztatja a megtakarítókat és a befektetőket Svájcban. A Svájci Nemzeti Bank (SNB) 2024 márciusa óta 0 százalékra csökkentette az irányadó kamatot, ami azt jelenti, hogy a megtakarítók és a befektetők alig kapnak kamatot a fix kamatozású értékpapírok és megtakarítási számlák után. A növekvő infláció hátterében a megtakarítások egyre inkább leértékelődnek. Ebben a helyzetben sok befektető aktívan keres alternatívákat, különösen a magas osztalékfizetésű részvények, valamint a megfelelő alapok és ETF-ek esetében.

Az osztalékstratégiák, amelyeket az angolszász pénzügyi világban „jövedelem-részvényként” ismernek, nagyon népszerűek a magánbefektetők körében. Hangos NZZ Az alapok és az ETF-ek olyan indexeken alapulnak, mint az FTSE All-World High Dividend Yield és az S&P High Yield Dividend Aristocrats. René Stiefelmeyer, a Hinder Asset Management munkatársa azt javasolja, hogy fontolják meg a magas hozamú stratégiákat a világ részvényindexeinek hasznos kiegészítéseként.

Részvényválasztás és kockázatok

A részvények osztalékstratégiához való kiválasztásakor nem csak az osztalékhozam a fontos, hanem a jövőbeni felosztások stabilitása is. A befektetőknek azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy a magas osztalékhozamok gyakran kockázatos részvényeket jeleznek. Történelmileg az osztalékstratégiát alkalmazó befektetők jelentős veszteségeket szenvedtek el a 2007–2008-as pénzügyi válság során, különösen a pénzügyi részvények terén.

Az osztalékindexek gyakran erősen képviseltetik magukat a pénzügyi szektorban, valamint a gyógyszer-, közmű-, ingatlan- és energiaszektorban. Stiefelmeyer rámutat, hogy az osztalékstratégiákat az értékstratégia egy alkategóriájának tekintik, amely az értékes részvényekre összpontosít. Azt is javasolja, hogy az aktívan kezelt alapok helyett ETF-eket használjanak, mivel ezek általában alacsonyabb díjakkal rendelkeznek.

Költségek és megtérülések

A VZ Vermögenszentrum tanulmánya szerint Svájcban mindössze két osztalékalapú ETF létezik, amelyek díja 0,15% és 0,2%, míg az aktívan kezelt alapok díja 0,71% és 1,83% közötti. Az SPI Select Dividend 20 index éves szinten 5,54%-ot hozott az elmúlt hét évben. A befektetőknek azonban figyelembe kell venniük, hogy az osztaléktermékek hátrányokkal is járnak, mint például a kisebb diverzifikáció és bizonyos szektorok túlsúlyozása.

További kockázat, hogy az osztalékstratégiákat gyakran telített iparágakba fektetik be, ami korlátozhatja a befektetések növekedési potenciálját. Ezen túlmenően az osztalékot bevételként kell megadóztatni, ezért ajánlatos az adókedvezményes 3a pilléren keresztül vásárolni. A lehetséges előnyök ellenére a magas osztalék részvények nem feltétlenül biztonságos befektetések; A részvények általános kockázatai továbbra is fennállnak, a magas kifizetések nem garantálják az átlagon felüli teljesítményt.

Alternatív befektetési lehetőségek

A bevétel növelésének továbbra is vannak érdekes alternatívái, mint például a közüzemi alapok vagy az infrastrukturális részvények. A jelenlegi piaci helyzetben ezek az opciók megfelelő kiegészítést jelenthetnek a meglévő osztalékstratégiákhoz.

Végül meg kell jegyezni, hogy a befektetőknek átfogó kockázatelemzést kell végezniük, amikor az osztalékot fizető befektetés mellett vagy ellen döntenek. Csak így biztosítható hosszú távon a portfólió növekedése.