Árak a tetőn keresztül: mennyire szenvednek a németek az inflációtól!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Az infláció 2021 óta meredeken nőtt Németországban. Mit jelent ez a vásárlóerő és a bérek szempontjából 2025-ben?

Árak a tetőn keresztül: mennyire szenvednek a németek az inflációtól!

2021 óta az élelmiszerek és szolgáltatások árai Németországban meredeken emelkedtek. Míg a vaj gyakran három euróba kerül, két gombóc fagylalthoz pedig legalább négy euró kell, egy kebabért hét euró feletti költségvetést kell költeni. Ezek az áremelkedések egy szélesebb körű inflációs jelenség részei, amely 2022 októberében és novemberében érte el a 8,8 százalékos csúcsot. Összességében az árak közel 20 százalékkal emelkedtek 2021 óta, ami jelentős hatással van a fogyasztók pénztárcájára.

A felmérések azonban azt mutatják, hogy sokan, különösen az alacsony jövedelműek és a szélső politikai pártok támogatói, gyakran túlbecsülik az inflációt. 2024-ben a válaszadók 15,3 százaléka mondta azt, hogy 15,3 százalékos inflációra számított, míg a tényleges adat csak 2,2 százalék volt. Az eltérés ellenére 2021 óta 24 százalékkal nőtt az otthoni bérezés, ami részben ellensúlyozta az infláció hatását.

A bérek és a megélhetési költségek alakulása

Az általános minimálbért 2022-ben 9,82 euróról 12 euróra emelték, ami 30 százalékos növekedést jelent. Ezek az intézkedések elsősorban az alacsony keresetűeknek kedveznek, akiket aránytalanul érint az áremelés. Különösen a 2000 és 2600 euró közötti nettó jövedelemmel rendelkező családok tapasztalták a legmagasabb, 19,3 százalékos inflációt. Ezzel szemben a magas, 5000 euró feletti nettó jövedelemmel egyedül élőknél volt a legalacsonyabb, 17,1 százalékos infláció.

A magas béremelések ellenére a valóság sok munkavállaló számára továbbra is szomorú. Az elmúlt öt évben nem volt reálbér-emelés, a 2025-ös előrejelzések a társadalombiztosítási járulékok emelkedése miatti esetleges reálbér-csökkenést jeleznek. Ezt a problémát szemlélteti a reálbér-index, amely a keresetek alakulását az árak alakulásához viszonyítva méri. A pozitív változási ütem azt jelenti, hogy a keresetek jobban nőttek, mint a fogyasztói árak; negatív változási ráta az ellenkezőjét jelzi.

Vásárlóerő elemzése

A reálbér-index számításában döntő szerepe van a havi bruttó átlagkereset változását rögzítő nominális bérindexnek és az árváltozásokat dokumentáló fogyasztói árindexnek. A számítás képlete: Reálbérindex = nominális bérindex / fogyasztói árindex * 100. Ezzel a számítással az elemzők megérthetik a németországi alkalmazottak vásárlóerejének csökkenését, különösen a megélhetési költségek emelkedése idején.

A kiterjedt kutatás és a rendelkezésre álló különféle adatok bemutatják, hogy az áremelkedések és a bértrendek hogyan hatnak egymásra, és milyen hatással vannak az átlagfogyasztókra. Miközben a gazdaság néhány pozitív fejleményt mutat, továbbra is kihívást jelent a megélhetési költségek stabilizálása és a polgárok valódi vásárlóerejének biztosítása.