Kvantumszámítógépek: forradalmasítják a pénzügyeket és a kiberbiztonságot?

Kvantumszámítógépek: forradalmasítják a pénzügyeket és a kiberbiztonságot?

A kvantumszámítógépek egy lehetséges áttörés küszöbén állnak, amely számos iparágat alapvetően megváltoztathat. Hangos IT-pénzügyi magazin, az ipari vállalatok olyan konkrét számítási problémákat azonosítanak, amelyeket a kvantumszámítógépek percek alatt meg tudnak oldani, míg a modern szuperszámítógépek több ezer évig tartanának. Az alkalmazási területek az anyagkutatástól és az orvostudománytól a logisztikáig és a pénzügyekig terjednek. Az első alkalmazások várhatóan körülbelül két-három éven belül készen állnak a piacra.

A kvantumszámítógépek titka olyan kvantummechanikai jelenségeikben rejlik, mint a szuperpozíció, az összefonódás és az interferencia. A qubitek, a kvantumszámítógépek kis építőkövei szuperpozíciós állapotban léteznek, vagyis egyszerre több értéket is felvehetnek. Ez a képesség lehetővé teszi az 56 qubites rendszerek számára, hogy több mint 70 kvadrillió állapotot kezeljenek. A rendszerek jelenleg körülbelül 100 qubittel képesek számolni, bár a kvantumállapotok élettartama korlátozott.

Alkalmazási területek és kihívások

Különösen a pénzügyi szolgáltatási ágazatban az olyan intézmények, mint a JPMorgan, a Goldman Sachs és az IBM hajtják a gyakorlati alkalmazások fejlesztését. Ide tartoznak többek között a portfólió optimalizálására szolgáló Monte Carlo-szimulációk, vagy kvantumneurális hálózatokkal valós idejű csalásfelderítés. A kvantumszámítás azonban az adatbiztonságra nézve is jelentős kockázatokat rejt magában. Különösen a modern kriptográfiai módszerekben használt RSA és ECC titkosítások vannak veszélyben. Egy példa illusztrálja ezt a fenyegetést: egy 2048 bites RSA-rejtjel elsődleges faktorizálása 100 000 évig tartana hagyományos számítógépekkel, de kevesebb mint két percet vesz igénybe kvantumszámítógéppel 80 stabil qubit mellett, amint az az alábbi ábrán látható. EY jelentik.

Az e fenyegetések elleni védelem lehetséges megoldásai közé tartozhatnak a kvantumbiztonsági kulcsok hitelesített véletlenszámai, a kvantum utáni kriptográfia és a kvantumkulcscsere (QKD). Az olyan országok, mint Kína és Korea, már létrehoztak QKD-hálózatokat, míg Németország most felzárkózott a kvantumversenybe. Az eleQtron 2024-ben tervezi az első kvantumszámítógépes demonstrátor kifejlesztését Németországban.

Technológia és jövőkép

A kvantumszámítógépek technológiai választéka továbbra is izgalmas; Különböző megközelítések, például szupravezető qubitek, semleges atomok vagy ionkubitek vita tárgyát képezik. Például az eleQtron nagyfrekvenciás vezérlésű qubit vezérlésű ioncsapdákra támaszkodik, amelyeket „MAGIC technológiának” neveznek. A vezető hardvergyártók 2028-2032-ig 1000 hibajavított qubites rendszereket terveznek kifejleszteni, míg a szakértők az évtized végére 1 millió qubites kvantumrendszerek kiépítését jósolják.

A kvantumszámítógépek növekvő számítási teljesítménye növeli a hackertámadások kockázatát is. Mivel azonban a kvantumszámítógépek magánszemélyek vagy kis hackercsoportok számára magas költségük és fizikai követelményeik miatt nem hozzáférhetők, az olyan nagy technológiai cégek, mint az IBM, a Google és a Microsoft kínálnak felhőszolgáltatásokat, amelyek ugyanakkor potenciális célpontot jelentenek a kiberbűnözők számára. Exponenciálisan növekvő kockázat, amely veszélyezteti a kormányok, közintézmények és a hosszabb kutatási ciklusok különösen érzékeny adatait.

A kvantumszámítástechnika teljes leállása 2030 körül várható, a pénzintézetek és a szolgáltatók közötti proaktív együttműködés pedig felgyorsíthatja a kvantumkorszakba való átmenetet. A kvantumszámítógépek fejlesztése, amelyet egyetemek és technológiai cégek hajtanak végre, nemcsak technológiai forradalmat jelent, hanem kihívást is jelent a digitális kor biztonsága számára.