Nyugdíj vagy nyugdíj? A vitatott kérdés az igazságszolgáltatásról Németországban!

Nyugdíj vagy nyugdíj? A vitatott kérdés az igazságszolgáltatásról Németországban!

Németországban jelenleg intenzív vita folyik az időskori biztonsági rendszerekről. A hangsúly a nyugdíjak és a nyugdíjak közötti különbségeken van. Míg egy német nyugdíjas átlagos nyugdíja havi 1500 euró körül van, addig a szövetségi köztisztviselők átlagosan 3400 eurót, az állami köztisztviselők pedig akár 3600 eurót is kapnak nyugdíjként. Ez kérdéseket vet fel a német nyugdíjrendszer igazságosságát illetően. Hangos Higany A különbségek az eltérő rendszerekből adódnak, amelyeket gyakran tisztességtelennek tartanak.

Bärbel Bas, az új munkaügyi és szociális miniszter, valamint az SPD politikusa egységes és szolidaritáson alapuló rendszer létrehozását tűzte ki célul. Ez enyhíti a német nyugdíjbiztosítás pénzügyi terheit, és több igazságot teremt. Ugyanakkor a jelenlegi, három pilléren – a törvényes nyugdíjon, a társasági nyugdíjon és a magánnyugdíjon – alapuló németországi nyugdíjrendszer jelentős hiányosságokat mutat. A törvényes nyugdíjat az állam finanszírozza, és csak a létminimumokat biztosítja, míg a társasági és a magánnyugdíj gyakran nem megfelelő, mert sokan nem gondoskodtak megfelelő nyugdíjról.

Eltérő szabályozás a köztisztviselőkre

A köztisztviselők a törvényes és a társasági nyugdíjak kombinációjában részesülnek nyugdíj formájában. Ezek a nyugdíjszabályozások a társadalmi igazságosságról szóló viták központi elemei, mivel például a köztisztviselőknek teljes adót kell fizetniük a nyugdíjuk után, míg a nyugdíjasokat csak részben adóztatják. Ráadásul a közalkalmazottak magánbõl finanszírozzák egészségbiztosításukat, ellentétben a legtöbb törvényesen biztosított nyugdíjassal.

A mostani vitában a különböző politikai pártok reformjavaslatokat terjesztettek elő a köztisztviselők nyugdíjára vonatkozóan. Az Átfogó Gazdasági Fejlődést Értékelő Szakértői Tanács azt javasolta, hogy az újonnan felvett közalkalmazottakat vonják be a törvényes nyugdíjbiztosításba (GRV), és kapjanak társasági nyugdíjat is. E javaslatok célja a hosszú távú pénzügyi tehermentesítés és a közüzemi kiadások visszafogása. A Zöldek és az SPD is támogatja ezeket a társadalmi igazságossági megközelítéseket, és átfogó reformokat szorgalmaz.

Politikai reakciók és jövőkép

A politikai színtér azonban megosztott. A baloldal a mindenki számára egységes nyugdíjrendszer mellett van, míg az FDP szkeptikus a köztisztviselők GRV-be való általános felvételével kapcsolatban, és a tőkefedezeti modellt részesíti előnyben. Az AfD ezzel szemben követeli a politikusoktól, hogy fizessenek be a GRV-be, és a közalkalmazotti státusz szuverén feladatokra való korlátozását javasolja. Tekintettel a növekvő nyugdíjkiadásokra, amelyek 2040-re várhatóan elérik a bruttó hazai termék 1,9%-át, a reformokról szóló vita központi szerepet kap a választási kampányban és a nyugdíjrendszer további kialakításában.

Egy friss felmérés szerint a lakosság 81,4%-a támogatja az újonnan felvett állami alkalmazottak felvételét a GRV-be. Ez rávilágít sok állampolgár vágyára egy igazságosabb nyugdíjrendszerre, amely minden szakmai csoport számára előnyös, és növelheti a politikai döntéshozókra nehezedő nyomást a megfelelő intézkedések megtételére.