Nyugdíjváltozások 2024: Fontos pénzügyi változások a nyugdíjasok számára januárban
A www.ruhr24.de jelentése szerint a 2024-es év néhány fontos változást tartogat a nyugdíjasok számára. A megváltozott korhatár mellett pénzügyi változások is életbe lépnek. A rendes 66 éves korhatár 2024 januárjától mindenkire vonatkozik, aki 1958-ban született. Emelkedik a nyugdíjkorhatár az 1960-ban született tartós biztosítással rendelkezők esetében is. Emellett nő a „63 évtől nyugdíj” elvonás, és újabb jövedelemhatárok lépnek életbe. A régi és új szövetségi államok járulékmegállapítási határai, valamint a nyugdíj referenciaértéke is emelkedik. A kötelező nyugdíjbiztosításban az önkéntes biztosítás minimális és maximális befizetése megemelkedik. A minimálbér emelése a...

Nyugdíjváltozások 2024: Fontos pénzügyi változások a nyugdíjasok számára januárban
A www.ruhr24.de jelentése szerint
A 2024-es év fontos változásokat hoz a nyugdíjasok számára. A megváltozott korhatár mellett pénzügyi változások is életbe lépnek. A rendes 66 éves korhatár 2024 januárjától mindenkire vonatkozik, aki 1958-ban született. Emelkedik a nyugdíjkorhatár az 1960-ban született tartós biztosítással rendelkezők esetében is. Emellett nő a „63 évtől nyugdíj” elvonás, és újabb jövedelemhatárok lépnek életbe. A régi és új szövetségi államok járulékmegállapítási határai, valamint a nyugdíj referenciaértéke is emelkedik. A kötelező nyugdíjbiztosításban az önkéntes biztosítás minimális és maximális befizetése megemelkedik. A minimálbér-emelés új kereseti korlátokhoz vezet a mini- és középállásokban. Az új nyugdíjasok számára új nyugdíjjáradék is jár.
Az új nyugdíjváltozások hatással lehetnek a piacra és a pénzügyi szektorra. A nyugdíjkorhatár emelése azt jelenti, hogy a nyugdíjasoknak tovább kell dolgozniuk, mielőtt nyugdíjba mehetnének. Ez hatással lehet a munkaerőpiacra, mivel az idősebb munkavállalók tovább maradnak a munkaerőpiacon, és így kevesebb állás áll rendelkezésre a fiatalabb munkavállalók számára. Ezen túlmenően, mivel az idősebb munkavállalók hosszabb ideig maradnak munkaviszonyban, a vállalatoknak új munkastruktúrákat kell kidolgozniuk, hogy figyelembe vegyék az idősebb munkavállalók igényeit.
A rokkantnyugdíjas nyugdíjasok kereseti többletkeretének emelése oda vezethet, hogy több nyugdíjas dönthet úgy, hogy tovább marad a munkában, és többletjövedelemhez jut. Ez hatással lehet a munkaerőpiacra és az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátájára.
A kötelező nyugdíjbiztosításban az önkéntes biztosítási járulékok minimális és maximális összegének emelése oda vezethet, hogy többen döntenek úgy, hogy pótlékot képeznek időskori ellátásra. Ez hatással lehet a nyugdíjszektorra, többen bővítik nyugdíj-előtakarékosságukat és választják az önkéntes befizetést.
A minimálbér-emelés és az ehhez kapcsolódó új kereseti korlátok a mini- és középállásoknál azt jelenthetik, hogy a részmunkaidőben dolgozó nyugdíjasok magasabb jövedelemre tehetnek szert. Ez hatással lehet a fogyasztásra, mivel a nyugdíjasoknak több pénzük lesz elkölteni.
Az adóköteles nyugdíjhányad 83-ról 84 százalékra történő módosítása azt jelentheti, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb adót kell fizetniük. Ez hatással lehet a nyugdíjasok adóbevételeire és pénzügyi terveire.
Olvassa el a forrás cikket a www.ruhr24.de oldalon