Nyugdíjjogosultságok: Miért kapnak egyes korcsoportok kevesebb pénzt?

Nyugdíjjogosultságok: Miért kapnak egyes korcsoportok kevesebb pénzt?

A nyugdíj összege, amelyet egy személy nyugdíjba vonuláskor kap, egyénileg változik, és különböző tényezőkön alapul. A legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkező korosztályok azonosítása ezért nehéz, mert a nyugdíjjogosultság függ többek között a járulékfizetési évektől, a munkával töltött idő alatti átlagjövedelemtől és a születési évtől. Egyes németországi születési kohorszok egyre kevesebb pénzt kapnak az életkor előrehaladtával, ami különböző befolyásoló tényezőknek köszönhető.

Az egyéni nyugdíjjogosultság olyan szempontok figyelembevételével jön létre, mint a járulékfizetési évek száma, a munkában eltöltött átlagos jövedelem, a nyugdíjjogosultság típusa és a gyermekek száma. A magasabb átlagjövedelem és a több járulékfizetési év több kereseti pontot tesz lehetővé, ami viszont meghatározza a nyugdíj összegét. A nyugdíjból azonban vannak levonások is, ami végső soron alacsonyabb kifizetésekhez vezethet.

Az 1947 előtt születettek átlagjövedelme gyakran alacsonyabb, és emiatt alacsonyabb nyugdíjat is kapnak. Ezzel szemben az 1950-es és 1960-as években születettek profitálnak a hosszú távú gazdasági növekedésből, ami magasabb nyugdíjjogosultsághoz vezet. A háborús idők kevesebb járulékfizetési évet, így az ebben az időszakban születettek nyugdíjjogosultságát csökkentették.

A szociális és kulturális körülmények is befolyásolják a nyugdíj összegét. Az 1964 után születetteknek gyakran magasabb munkanélküliséggel, hosszabb képzési idővel és részmunkaidős munkával kell megküzdeniük, ami alacsonyabb nyugdíjjogosultsághoz vezethet. Emellett a nők átlagosan alacsonyabb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak, többek között a gyakori részmunkaidős munkavégzés és a családban vállalt szülői munka miatt.