Nyugdíjreform 2021: Ideje a nyugdíjrendszer átrendezésének

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Fedezze fel, miért kell Németországban a fiatalabb generációknak megtakarítók helyett befektetőket váltaniuk az időskori növekvő szegénység leküzdése érdekében. Fedezze fel, hogy a személyes felelősségvállalás és a hosszú távú befektetések hogyan járulhatnak hozzá a vonzó nyugdíj biztosításához. #nyugdíj #ellátás #generációs tőke #beruházási stratégia

Erfahren Sie, warum die jungen Generationen in Deutschland von Sparern zu Anlegern werden müssen, um die steigende Altersarmut zu bekämpfen. Entdecken Sie, wie Eigenverantwortung und langfristige Investitionen zur Sicherung einer attraktiven Rente beitragen können. #Rente #Vorsorge #Generationenkapital #Anlagestrategie
Fedezze fel, miért kell Németországban a fiatalabb generációknak megtakarítók helyett befektetőket váltaniuk az időskori növekvő szegénység leküzdése érdekében. Fedezze fel, hogy a személyes felelősségvállalás és a hosszú távú befektetések hogyan járulhatnak hozzá a vonzó nyugdíj biztosításához. #nyugdíj #ellátás #generációs tőke #beruházási stratégia

Nyugdíjreform 2021: Ideje a nyugdíjrendszer átrendezésének

A szövetségi kormány nemrégiben bemutatott egy nyugdíjcsomagot, amely arra utal, hogy nem terveznek alapvető változtatásokat a német nyugdíjrendszerben. A rendszer további fejlesztése azonban szükséges a fiatal generáció vonzó nyugdíjának biztosításához és az időskori szegénység leküzdéséhez. Jelenleg az állampolgároknak jövedelmük jelentős hányadát hosszú éveken keresztül kell befizetniük a nyugdíjpénztárba anélkül, hogy később jelentős hozzáadott értéket kapnának. Ugyanakkor a generációs tőke olyan pénzügyi konstrukciót vezet be, amely adósságon alapul, és kevéssé járul hozzá a nyugdíjak finanszírozásához.

Kulcsfontosságú, hogy a társadalom változtasson passzív hozzáállásán a hosszú távú magánellátáshoz, és ehelyett erőteljesebben támogassa a magánvagyonteremtést. Ez a fejlemény különösen fontos, mert a németek viszonylag magas, a jövedelem 11,3 százalékát kitevő megtakarítási rátája ellenére a befektetések gyakran rövid távúak és nem jövedelmezőek. Körülbelül 3000 milliárd euró van Németországban megtakarítási számlákon, csekkszámlákon, folyószámlákon és készpénztartalékokon, ami Franciaország bruttó hazai termékének felel meg, de alig kamatozik.

A németek alacsony tulajdonosi aránya és kockázatkerülése a többi európai országhoz képest alacsonyabb vagyon oka. Jelenleg a németek mindössze 15,2 százaléka fektet részvényekbe vagy részvényalapokba, szemben az Egyesült Államok lakosságának több mint 56 százalékával. Az olyan történelmi események, mint a Telekom-részvényekkel kapcsolatos negatív tapasztalatok az 1990-es években, széles körben elterjedt kockázatkerüléshez és a pénzügyi ismeretek hiányához vezettek. E tendencia megváltoztatásához fontos vonzó ösztönzőket teremteni a hosszú távú befektetésekhez és javítani a pénzügyi ismereteket.

Ígéretes megközelítés lehet a rövid távú nyugdíjbiztosítási járulékemelések helyett a hosszú távú befektetések ösztönzésére való átállás. Az egyik lehetséges lehetőség a fokozatos tőkenyereségadó-mentesség bevezetése lenne a tíz évnél régebbi befektetésekre. Emellett a generációs tőkét a svéd minta alapján kötelező tőkefedezeti nyugdíjtá kell továbbfejleszteni. A fiatalabb generációk pénzügyi oktatásának és ellátásának előmozdítása szintén nagy jelentőséggel bír a társadalmi jólét és gazdagság hosszú távú növelése, valamint az időskori szegénység elleni küzdelem érdekében.