Hatalmas hiány a Szövetségi Ügynökségnél: rekord magas a munkanélküliség!

Hatalmas hiány a Szövetségi Ügynökségnél: rekord magas a munkanélküliség!

A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség súlyos hiányokkal néz szembe, amelyek a megnövekedett munkanélküliségnek és a rövidített munkaidőnek tulajdoníthatók. A Bundestag költségvetési bizottságának pénteken benyújtott friss jelentése szerint 2023-ban 2,3 milliárd euró feletti hiány várható, ezt a problémát súlyosbítja a szövetségi kormány jelenlegi őszi előrejelzése, amely 2025-ben 2,94 milliós munkanélküliséget jósol, ami magasabb a korábbi 2,76 milliós becslésnél. 2024-re a Szövetségi Ügynökség 2,46 milliárd euróval tervezi növelni kiadásait az eredeti prognózishoz képest, rámutatva a munkaerőpiac folyamatos kihívásaira.

A Szövetségi Ügynökség bevételei "nagyrészt a tervek szerint" alakulnak, de a munkanélküliség, a rövidített munkaidő és a fizetésképtelenségi segély költségei meredeken emelkedtek. Különösen a fizetésképtelenségi pénzek kifizetése nőtt 23,5 százalékkal 630 millió euróra, ami jól mutatja a cégcsődök számának növekedését. A kiadások növelése az aktív munkaerő-piaci politikához is szükséges: 3,82 milliárdról 4,36 milliárd euróra 2024-re.

Aktív és passzív munkaerő-piaci politika

E fejlemények összefüggésében a munkaerő-piaci politika egyre fontosabbá válik. Ez magában foglal minden olyan intézkedést, amely befolyásolja a munkaerő-piaci keresletet és kínálatot. Különbséget tesznek aktív és passzív munkaerő-piaci politika között. Az aktív munkaerő-piaci politika célja a munkanélküliek, különösen a tartós munkanélküliek és az idősebb munkavállalók visszahelyezése a foglalkoztatásba. Történelmileg a munkanélküliség leküzdésére tervezték, gyakran olyan programokon keresztül, mint a foglalkoztatás és a szakképzés.

Másrészt létezik passzív munkaerő-piaci politika, amely a munkanélküliség gazdasági következményeit enyhíti a bérpótló juttatások, például a munkanélküli segély és a rövidített munkaidő támogatása révén. A szűkös állami források és a csökkenő munkahelyek idején az aktív munkaerő-piaci politika hatékonysága egyre kritikusabban megkérdőjeleződik. Intézkedéseik gyakran csak meghatározott csoportok javát szolgálják, miközben a munkanélküliek személyes felelősségét hangsúlyozzák, például a bérpótló juttatások csökkentésével.

Európai hatások a munkaerőpiacon

A munkaerő-piaci politikáért a törvényhozáson kívül a Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek felelősek. Az Európai Unió is egyre nagyobb szerepet játszik, különösen a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó szabályozások révén. A német munkaerőpiac 2011 májusa óta nyitva áll a kelet-közép-európai országok állampolgárai előtt, aminek különböző hatásai vannak a nemzeti munkaerő-piaci politikára. Ez a tagállamok eltérő szociálpolitikai normái és hagyományai mellett történik.

A Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség előtt álló kihívások nemcsak a pénzügyi előrejelzésekben tükröződnek, hanem a korszerű és hatékony munkaerő-piaci politika kialakításának szükségességében is. Amint azt a fejlemények mutatják, elengedhetetlen a hátrányos helyzetű csoportok célzott támogatása és az európai keretfeltételekhez való alkalmazkodás.

A szövetségi kormány 2029-ig 11,9 milliárd eurós likviditási segélye enyhítheti a Szövetségi Ügynökség pénzügyi terheit, és biztosíthatja a munkaerőpiac kritikus stabilizálását. Azt azonban még várni kell, hogy a dinamikus piaci feltételek mellett hogyan alakul a helyzet.

Ha többet szeretne megtudni a németországi munkaerő-piaci politika hatásairól és mechanizmusairól, tekintse meg az átfogó Közgazdasági Lexikon és a részletes elemzés A hatóságok tükörképe.