Titoktartás és lojalitás: Ilyen veszélyes a személyzeti tanács!

Titoktartás és lojalitás: Ilyen veszélyes a személyzeti tanács!

Az Unió és az SPD jelenlegi koalíciós szerződésében a személyzeti képviseleti törvény nem szerepel. Ez a hiányosság különösen felhívta a figyelmet a Német Közszolgálati Szövetségre, amely hangsúlyozza az együttdöntések fontosságát, valamint a személyzet képviselőinek jogait és kötelezettségeit. Fontos kérdés itt a titoktartási kötelezettség, amelyet a személyzeti tanácsok tagjainak be kell tartaniuk.

A titoktartási kötelezettség megsértése a BPersVG 30. szakaszának megfelelően a személyzeti tanácsból való kizárást, valamint büntetőjogi következményeket vonhat maga után. Stefan Kascherus ügyvéd ezekről a jogi buktatókról adott tájékoztatást a 15. Személyzeti Képviseleti Törvény Fórumán, és világossá tette, hogy a munkáltatóval szembeni lojalitás kötelezettsége alapvető a személyzeti tanácsok számára.

A titoktartás jogi keretei

A személyzeti tanács tagjai kötelesek titokban tartani minden olyan ügyet, amely a feladataik ellátása során tudomásukra jut. Ez a szabályzat vonatkozik az állományi tanács tagjaira, azok helyettesítésére, osztályvezetőkre, valamint képviselőikre és egyéb érintettekre. A titoktartás betartása döntő fontosságú az osztály és a személyzet képviselője közötti bizalom szempontjából Haufe jelentették.

A Szövetségi Személyzeti Képviseletről szóló törvény világosan szabályozza a titoktartást. Ennek elmulasztása jelentős következményekkel járhat, hiszen nemcsak a munkavállalók és a személyzeti tanács közötti bizalom alapját veszélyezteti, hanem munkajogi következményekkel is járhat. Szabálysértés esetén a fegyelmi intézkedéseken túlmenően öt évig terjedő börtönbüntetés is lehetséges az StGB 203. szakasz 2. bekezdésének 3. pontja értelmében.

Különleges kihívások és kivételek

A személyzeti tanácsok kihívása a lojalitás és a titoktartási kötelezettség összeegyeztetése. Ez különösen akkor válik nehézzé, ha a kollégák munkával kapcsolatos szabálysértéseiről van szó, például vezetés közbeni alkoholproblémákról. A jelenlegi ítélkezési gyakorlat szerint a titoktartási kötelezettség elsőbbséget élvez a kötelességszegés bejelentési kötelezettségével szemben. A közzétételi kötelezettség azonban fennáll, ha fennáll a hivatalra nézve súlyos következmények veszélye.

Megjegyzendő, hogy a törvény a titoktartási kötelezettség alól néhány kivételt is tartalmaz. Például a személyzeti tanács tagjait nem kell kötelezni arra, hogy képviseletük többi tagjával szemben bizalmasan kezeljék magukat. Nyilvánvaló és kevésbé jelentős tények esetén sincs titoktartási kötelezettség. Mindazonáltal abszolút titoktartási kötelezettség elvben érvényesül, függetlenül a titoktartás szükségességére utaló jelektől.

Hangsúlyozzák a konzultáció szükségességét is, ha a titoktartással kapcsolatban kétségek merülnek fel. A titoktartási kötelezettség nem csak a személyzeti tanácsokra vonatkozik, hanem az iroda minden dolgozójára is vonatkozik, ami jelentősen kibővíti a jogi kereteket.

Összességében ez az összefüggés rávilágít a felelős és jogilag szilárd személyzeti képviselet fontosságára, valamint a különféle kötelezettségekből adódó kihívásokra.