Svájc foglalkozik a kiadásokkal: az EP27 segélycsomag nagy feltűnést kelt!
Svájc azt tervezi, hogy 2028-ig csökkenti a kiadásokat az EP27 segélycsomaggal, hogy biztosítsa a pénzügyi rugalmasságot és tehermentesítse a jövő generációit.
Svájc foglalkozik a kiadásokkal: az EP27 segélycsomag nagy feltűnést kelt!
Svájc jelenleg óriási fiskális politikai kihívásokkal néz szembe, amelyeket részben a demográfiai változások és a folyamatos katonai biztonsági szükségletek okoznak. Ellentétben az olyan országokkal, mint Franciaország, Németország, az Egyesült Államok és Olaszország, Svájcot az adósságfék köti le, amely szerint a szövetségi kormány csak annyit költhet, amennyit bevállal. Ez a szabályozás arra kényszeríti Svájcot, hogy szigorúan szabályozza a kiadásait, ami tükröződik az újonnan indult EP27 segélycsomagban is, amelynek célja a kiadások közel 33 milliárd frank 28 százalékos megtakarítása. 98 milliárd frank összköltségvetésen, mint pl Economiesuisse jelentették.
Az EP27 politikai ellenállásba ütközik, de a költségvetési fegyelem szükségessége félreérthetetlen. A magas adósságállomány magasabb kamatterhekhez vezet, ami korlátozza Svájc pénzügyi rugalmasságát. A magas adósságszintű országok, mint például Franciaország és az Egyesült Államok, bevételük nagy részét adósságkamatokra költik, ami viszont hatással van a kulcsfontosságú területekre, például az oktatásra, az infrastruktúrára és a biztonságra irányuló befektetésekre. Svájcban viszont az alacsony adósságszint lehetővé teszi a pénzügyi prioritások rugalmas meghatározását.
A generációk közötti igazságszolgáltatás és az adósságfék
Az adósságszabályról folyó vita a generációk közötti igazságosság kérdése is körül forog. A jelenlegi adósságpolitika terhet ró a jövő generációira, akiknek vissza kell fizetniük a ma felvett adósságokat. A fenntartható pénzügyi politika nemcsak a lakosság, a befektetők és a hitelminősítők bizalmát erősíti, hanem az állam stabilitása szempontjából is kulcsfontosságú. Nyilvánvaló, hogy az adósságfék segít Svájcnak megakadályozni egy esetleges adósságspirált, és meghatározni a szükséges prioritásokat annak érdekében, hogy a nemzeti pénzügyek válság idején is stabilak maradjanak.
A pénzügyi kihívások jövőorientált kezelése érdekében az adósságfék-reform megközelítés olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek különbséget tesznek az állami fogyasztás és a szükséges beruházások között. A reform egyebek mellett mentesítheti a közszféra fizetésemelését az adósságkorlátok alól, és növelheti a gazdasági teljesítményt és a hosszú távú jólétet elősegítő állami beruházásokat. Tanulmányok szerint az oktatásba fektetett 100 euró 200-300 euró plusz adóbevételt eredményezhet. Ezért a kritikusok egy olyan aranyszabály újbóli bevezetését szorgalmazzák, amely biztosítja, hogy a nettó befektetésnek tartósan pozitívnak kell maradnia a tőkeállomány és a versenyképesség garantálása érdekében. DIW elemezte.
Az állam jövőbeli teljesítményét tekintve olyan kihívásokkal is számolni kell, mint a demográfiai változások és a digitalizáció felgyorsult üteme. A beruházások megfelelő gazdálkodása szükséges a több száz milliárd eurós köztőkében fennálló lemaradás megszüntetéséhez. A javaslatok az állami fogyasztási kiadások korlátozását is tartalmazzák, míg a szociális kiadásokat, például a nyugdíjakat ki kell zárni.
A jelenlegi pénzügyi feltételek elfogadhatóak, mert a szövetségi kormány jelenleg jó feltételeket kap az adósságkezeléshez. A kamat vagy az adósság növekedése azonban jelentősen megnövelheti a kamatterhet, és korlátozhatja Svájc pénzügyi lehetőségeit. Végső soron fontos egy olyan átfogó és átlátható megközelítés kidolgozása, amely lehetővé teszi Svájc számára, hogy megfeleljen az adósságféknek, és befektessen a jövőbe.