Királyi botrány: Hogyan Károly III. titokban részesül a jótékonyságból!

Királyi botrány: Hogyan Károly III. titokban részesül a jótékonyságból!

A jótékonysági vállalásairól ismert brit királyi család most a kritikák kereszttüzébe került. Míg Károly király III. A Macmillan rákellenes jótékonysági szervezet nyilvános reklámozása közben az az árnyékban rejtőzik, hogy a jótékonysági szervezet 2005 óta csaknem 20 millió euró bérleti díjat fizet az uralkodó magántulajdonában lévő épületben lévő irodaterületekért. Ez a kinyilatkoztatás által napi hírek jelentett kérdéseket vet fel a királyi jótékonyság átláthatóságával és etikájával kapcsolatban.

A brit közvéleményt aggasztják a királyi család pénzügyi összefonódásai. A Channel 4 és a Sunday Times vizsgálata azt mutatja, hogy a királyi család nem csak a lakosság, hanem a kormányzati intézmények, például az NHS és az iskolák adományaiból is profitál. Ezek az intézmények nagy összegeket fizetnek a királyi családnak, miközben kiszolgálják a brit állampolgárokat. Dame Margaret Hodge, az átláthatóságról szóló vita kiemelkedő hangja a következőket mondta: „Mindenkinek, aki úgy áll a nyilvánosság előtt, mint a királyi család, tiszta lapra van szüksége.”

A monarchia sötét oldala

Megdöbbentőek azok a pénzmozgások, amelyekben a királyi család részesül. Évente mintegy 100 millió euró áramlik be az államtól a királyi kasszába, amelyet szuverén támogatásként ismernek. Ez fedezi a paloták, a személyzet és a hivatalos megjelenés költségeit. De ez még nem minden: Károly király és Vilmos herceg is kétszámjegyű milliókat keres Lancaster és Cornwall hercegségéből, amelyeket a középkorban elkoboztak a királyoktól. Ezek a hercegségek, amelyek egyfajta „slussz-alapként” működnek, a királyi család jövedelmező üzleteinek egy másik példája. sn.at jelentették.

A pénzügyi összefonódások másik példája egy raktár, amelyet az NHS mentőautók elhelyezésére használ. Itt az egészségügyi szolgálat 13,6 millió eurónak megfelelő összeget fizet III. Károlynak 15 év alatt. Vilmos herceg is profitál a katonasággal kötött jövedelmező ügyletből, amely 2004 óta csaknem 1,2 millió eurót fizetett a cornwalli dokkokért. Ezen kívül az állami iskolák körülbelül 710 000 eurót fizetnek azért, hogy bérbe adják a földet, anélkül, hogy a királyi családnak adót kellene fizetnie.

Nyilvános reakciók és átláthatósági igények

A brit sajtó a palota PR-katasztrófájaként írja le a helyzetet. A vita nemcsak az etikai vonatkozásokról szól, hanem arról az alapkérdésről is, hogy a monarchiának hasznot kell-e húznia a nyilvánosságot szolgáló intézményekből. Guy Shrubsole szerző a magántulajdon visszaszolgáltatását kéri az államtól, és amellett érvel, hogy a hercegségeket fel kell oszlatni, hogy a nyereséget az államkincstárba irányítsák.

A politikusok elszigetelt kísérletei ellenére, hogy nagyobb átláthatóságot követeljenek a királyi család vagyonával kapcsolatban, ezek a múltban kudarcot vallottak. Az új leleplezések azonban fordulópontot jelenthetnek, a brit lakosság reakciójától függően. Eddig nem volt nagyobb felháborodás, de javában folyik a vita a monarchia anyagi felelősségéről.