Egyre növekszik a kórházak száma: Csillogó remény a pénzügyi gondok ellenére!
A svájci kórházak pénzügyi helyzete 2024-ben: A nyereségek és veszteségek áttekintése. Jövőbeli kilátások és kihívások.
Egyre növekszik a kórházak száma: Csillogó remény a pénzügyi gondok ellenére!
A svájci kórházak pénzügyi helyzete továbbra is feszült, bár egyes létesítmények pozitív jelzéseket mutatnak. Míg a Bázeli Egyetemi Kórház (USB) 200 000 frankos profitot jósol 2024-re, még mindig sok kórház van a veszteségzónában. Az igazgatótanács elnöke, Robert-Jan Bumbacher hangsúlyozza, hogy az USB a pénzügyi siker felé halad, de az általános áttekintés más képet mutat. A Zürichi Egyetemi Kórház mintegy 30 millió frankos veszteséget jelentett 2023-ban, ami javulást jelent az előző évi 49 millió frankhoz képest. A berni szigetcsoport is csaknem 24 millió frankos veszteséget könyvelt el, ami azonban előrelépésnek tekinthető az előző évhez képest, amikor ez meghaladta a háromszorosát.
Sok kórház pénzügyi helyzete összességében továbbra is problémás. Christine Wanner, az SRF Bundeshaus szerkesztője szerint a pozitív fejleményeket nem szabad idő előtt trendfordulóként értelmezni. Az átlagos EBITDA ráta 2023-ra mindössze 1,8%, ami egyértelműen azt mutatja, hogy sok kórház nem éri el a kitűzött rátát. Ahhoz, hogy a jövőben be lehessen fektetni – különös tekintettel a népesség elöregedésére – 10% körüli magasabb haszonra van szükség.
Győztesek és vesztesek a kórházrendszerben
Egy felmérés Medinside szemlélteti a különböző kórházak pénzügyi nehézségeit. Heinz Locher egészségügyi közgazdász „drámainak” minősíti a helyzetet, és figyelmeztet az új épületekkel kapcsolatos lehetséges problémákra a következő 10-15 évben. Különösen aggasztó az olyan intézmények helyzete, mint az Aarau Kórház, a Freiburgi Kórház és a St. Gallen Kórházak, amelyek válságos anyagi helyzetben vannak.
Ezzel szemben vannak stabil pénzügyi eredményekkel rendelkező kórházak, mint például a Zollikerberg Kórház, amely a legmagasabb, 12,7%-os EBITDA rátát érte el. A thurgau-i kórházak, a Limmattal, a Bülach és a Wetzikon szintén a 10%-os határ felett vannak. Az ezzel az árréssel rendelkező intézmények hosszú távon biztosíthatják működésüket, míg a táblázat alsó felében lévők pénzügyi korlátokkal szembesülnek. A nyugtalanság és a stratégia gyors változásai a pénzügyi eredményekre is negatív hatással voltak, például a Lindenhof csoportnál.
A kórházi ellátás jövőbeli kilátásai
A pénzügyi helyzetet olyan külső tényezők befolyásolják, mint például a hatékonyabb személyzeti tervezés és az USB külső ápoló személyzetétől való kisebb függőség, amit Rakesh Padiyath igazgató a siker részeként említ. Ennek ellenére a kantonok támogatása továbbra is elsősorban rövid távú, és nem tekinthető fenntartható megoldásnak. Hosszú távon a kórházi ellátás átfogó, szupraregionális tervezést igényel, hogy a változó demográfiai körülmények között megfelelően reagálhasson a betegek növekvő igényeire.
Összességében világos, hogy a svájci kórházi rendszer előtt álló kihívások messzemenőek, és kulcsfontosságú lesz, hogy az intézmények hogyan alakítsák át struktúráikat és stratégiáikat a jövőbeli pénzügyi stabilitás elérése érdekében.