Az állam alvó számlákat akar: pénzt szociális célokra!
Tudja meg, hogyan tervezi az állam szociális célokra használni a nyugvó számlákat, és milyen szabályozások hiányoznak.
Az állam alvó számlákat akar: pénzt szociális célokra!
Németországban egyre növekszik a vita arról, hogyan kell kezelni az alvó számlákat, amelyek gyakran az adóhatóság árnyékában működnek. Míg az állampolgárok általában figyelik bankszámláikat és betéteiket, addig a második és harmadik számlát gyakran elfelejtik. Ennek központi oka a számlatulajdonos halála anélkül, hogy az örökösök tudomást szereztek volna e számlák létezéséről. A szövetségi kormány most felvetette a kérdést, hogyan kell kezelni ezeket a gyakran fel nem fedezett pénzeszközöket.
Az Unió és az SPD közötti koalíciós megállapodás kimondja, hogy a nyugvó számlákról származó forrásokat egy rulírozó szuverén vagyonalap szociális célokra fordítják. Ez az ötlet azonban sok vitát és kritikát vált ki, mivel Németországban jelenleg nincs jogi keret az ilyen számlák kezelésére. Jelenleg 30 év inaktivitás után a pénzeszközök a bankokhoz kerülnek, amelyeknek ezután nyereségként adóztatniuk kell azokat. Alapvető reform szükségesnek tűnik az egyértelműség megteremtéséhez.
Reformjavaslatok és kihívások
A helyzet javítása érdekében többek között azt javasolják, hogy a bankok hivatalos szerv felé jelentsék a nyugalmi számlákat. Ezek a jelentések segíthetnek az átláthatóság növelésében, és biztosíthatják, hogy a pénzeszközök ne maradjanak kihasználatlanul. Ezek az ötletek azonban azzal a kihívással néznek szembe, hogy még mindig nincsenek kötelező érvényű kritériumok, amelyek meghatároznák, hogy egy fiók mikor tekinthető alvónak.
Egy dokumentum a Bundestag további információkkal szolgál, és megmutatja, hogy az alvó számlákról folytatott vita nemcsak jogszerű, hanem etikus is. Nyitott marad a kérdés, hogy végül ki részesülhet ezekből az alapokból.
Szakértők arra szólítják fel a kormányt, hogy teremtsen egyértelmű keretfeltételeket az alvó számlákhoz való hozzáférés szabályozására és a források ésszerű felhasználására. A kritikusok azzal érvelnek, hogy ezek az intézkedések nemcsak az örökösök anyagi jogait érintik, hanem alapvető vitát is kiválthatnak a tulajdonról és a vagyonról a digitális korban.
A kormány javaslatait eltérően értékelik a közvélemény és a pénzügyi szakemberek. Az még várat magára, hogy hatályba lép-e, és mikor, olyan jogi szabályozás, amely megfelel a jelenlegi kihívásoknak. Eközben sok számlatulajdonos és örökösei bizonytalansággal szembesülnek, hogy a rendszerben lévő pénzeszközeiket társadalmi célokra használják fel, vagy eltűnnek a bankok pénzügyi ködébe.