Adóvita a koalíciós megállapodásban: Ki fizeti a jövőt?

2025. április 11-én részletesen elemezték az Unió és az SPD adó- és pénzügyekkel kapcsolatos álláspontját. Míg az SPD „többletterhelésről beszél a legjobban keresőkre”, Markus Söder, a CSU vezetője kizárja az adóemeléseket. A koalíciós megállapodás enyhülést ígér, de adóemelések nélkül. A munkacsoport sok ötlete nem valósul meg, a szolidaritási pótlék továbbra is érvényben marad, bár az Unió szeretné ennek eltörlését. Az SPD az örökösödési illetéket is meg akarta reformálni, de ez nincs rögzítve a koalíciós szerződésben.

A koalíciós megállapodás ígéreteket tartalmaz a munkavállalók jövedelemadó-terheinek csökkentésére, bár a pontos részletek továbbra sem tisztázottak. A szerződés az Unió határozott aláírását viseli, és a társaságiadó-reformra összpontosít. Friedrich Merz, a CDU vezetője „befektetés-ösztönzőt” ígért a vállalatoknak. Monika Schnitzer közgazdász, a Gazdasági Szakértői Tanácstól azt mondta, hogy a nagyvállalatok profitálnak majd a turbóamortizációból. Aggályok merülnek fel az 500 milliárd eurós speciális alap esetleges felhasználása miatt, amelyet választási kampányajándékokra fordíthatnak. A CSU olyan költséges projekteket épített be a szerződésbe, mint az anyai nyugdíjak és a mezőgazdasági gázolaj támogatása.

A koalíciós megállapodás fontos pontjai

Továbbra is kérdés, hogy a koalíció képes-e adóemelés nélkül finanszírozni projektjeit. Lars Klingbeil, az SPD elnöke hangsúlyozta, hogy a koalíciós megállapodás minden pontját finanszírozni kell. A szerződés összesen 299 „akar” és 803 „akarat”, de gyakran tesztek formájában. A nyugdíjszintet 2031-ig 48 százalékon kívánják biztosítani, ami többletpénzt igényel. A CSU az anyai nyugdíj bővítését is tervezi, amely évente mintegy ötmilliárd euróba kerül majd. Ezt adóbevételekből finanszírozzák, gyermekenként 100 euróról 120 euróra emelve.

A koalíciós megállapodás másik projektje a „korai kezdõnyugdíj” bevezetése, amelynek keretében havonta tíz eurót kell bevezetni a nyugdíj-megtakarítási számlára. Ez a projekt évente több mint 80 millió euróba kerülhet, és a tervek szerint 2026-ban lép életbe. Merz hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az adópénzek felelős felhasználása és a szilárd szövetségi költségvetés. Minden projekt finanszírozáshoz tartozik.

Emellett a koalíciós megállapodás részeként kikötötték, hogy a menedékkérők EU külső határain történő elutasítását az európai partnerekkel egyeztetve kell lehetővé tenni, anélkül, hogy a menedékjogot érintené. A rendszeres honosítási idő továbbra is öt év, a korlátozott védelmi státusszal rendelkező menekültek két évig nem hozhatják be családtagjaikat. A vitatott „fűtési törvényt” vissza kell vonni, és helyébe új épületenergetikai törvény lép, amelyet rugalmasabbá kell tenni.

Ezenkívül a polgárok javára nyújtott juttatások csökkentését tervezik; ha az ésszerű munkavégzést ismételten elutasítják, a „juttatások teljes megvonása” következhet be. A jövőben az állampolgári juttatást „álláskeresők alapvető biztonságának” nevezik. Jövő évtől óránként 15 eurós minimálbért terveznek, ami újabb fontos lépés a koalíciós megállapodásban.