USA és Kína a tárgyalóasztalnál: újra eszkalálódik a kereskedelmi vita!

USA és Kína a tárgyalóasztalnál: újra eszkalálódik a kereskedelmi vita!

2025. június 9-én új tárgyalásokra kerül sor az USA és Kína között Londonban a folyamatban lévő kereskedelmi konfliktus feloldása érdekében. Ezen a fontos találkozón mindkét ország magas rangú képviselői vesznek részt. Kínai részről He Lifeng miniszterelnök-helyettes lesz jelen, míg az Egyesült Államokat Scott Bessent pénzügyminiszter, Howard Lutnick kereskedelmi miniszter és Jamieson Greer kereskedelmi képviselő képviseli. Ez a tárgyalási forduló, amely a májusi kereskedelmi megállapodás óta az első, amely magában foglalta a magas vámok ideiglenes felfüggesztését, Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető telefonbeszélgetéséből indult ki.

A tárgyalások legfontosabb vitapontjai közé tartozik a Kínába irányuló technológiai exportra vonatkozó amerikai korlátozások és a ritkaföldfémek kínai exportjának szabályozása. Ezek a stratégiai nyersanyagok számos iparág számára kulcsfontosságúak, és Kína birtokolja a globális termelés több mint 90 százalékát. Ezért az országot gyakran monopolistának tekintik ezen a területen. Kína új exportellenőrzései megkövetelik az exportőröktől, hogy engedélyt szerezzenek bizonyos ritkaföldfémekhez, és felvázolják, mely nyugati cégeknek kívánnak szállítani. Ezek az intézkedések közvetlen választ adnak a Trump által kiszabott 145 százalékig terjedő büntetővámokra.

A kereskedelmi tárgyalások következményei

A két világhatalom közötti kereskedelmi konfliktus már most is csaknem 300 milliárd dolláros kereskedelmi deficithez vezetett az Egyesült Államok Kínával szemben. 2024-ben az Egyesült Államok 143 milliárd dollár értékben exportált árut Kínába, míg a Kínából származó import elérte a 439 milliárd dollárt. Trump célja tarifáival ennek a hiánynak a csökkentése a magasabb adókkal, illetve a hazai termelés erősítése. Az üzleti kritikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a magasabb importdíjak potenciálisan negatív hatással lehetnek az árakra és a gazdasági növekedésre.

Kína új exportszabályozásának jelentős következményei lehetnek a globális ellátási láncokra. Hasonló korlátozások vannak érvényben más kritikus elemekre is, mint például a galliumra és a germániumra december óta. A múltban bebizonyosodott, hogy Kína kész exportpolitikáját gazdasági nyomásgyakorlásként használni; 2010-ben a ritkaföldfémek kiviteli tilalma az árak drámai növekedéséhez vezetett, különösen Japánban.

Trump számos új vámot is bejelentett vagy már bevezetett kereskedelempolitikája részeként, beleértve a további 10 százalékos büntetést szinte minden importra. Ezen intézkedések jogszerűségét jelenleg több eljárásban is vizsgálják, Trump azt is fontolgatja, hogy végül a legfelsőbb bíróság elé vigye a vitát. Kína vezetése most a hátrányosnak tartott amerikai intézkedések visszavonását és a tárgyalások előrehaladásának objektív értékelését szorgalmazza.

A soron következő tárgyalások és a mögöttes kérdések tehát nemcsak a közvetlen kereskedelmi partnerek, hanem a globális gazdasági stabilitás szempontjából is fontosak, amelyet ezek a feszültségek érinthetnek. A fejleményeket szorosan nyomon követik, mivel olyan országokra is hatással lehetnek, mint Németország és Japán.