USA vs. Svájc: Ki nyeri meg a minimumadó miatti adóháborút?

USA vs. Svájc: Ki nyeri meg a minimumadó miatti adóháborút?

A jelenlegi adópolitikai fejlemények az USA-ban és Európában nemzetközi szinten is bizonytalanságot okoznak. A Trump-kormányzat jelenleg inkább a tarifákra és kevésbé az adópolitikára összpontosít. Trump elnök hivatalba lépése napján bejelentette, hogy visszavonja az OECD-minimáladóval kapcsolatos összes korábbi kötelezettségvállalását. Ez kérdéseket vet fel a jövőbeli társasági adózással kapcsolatban, különös tekintettel az egyesült államokbeli vállalatokra, amelyek esetleg méltánytalanul adózhatnak.

Az USA szankciókat követel azon államokkal szemben, amelyek véleményük szerint igazságtalanul adóztatnak meg amerikai vállalatokat. A tisztességtelennek ítélt adók közé tartozik a másodlagos nemzetközi kiegészítő adó (UTPR) és a digitális szolgáltatások adója (DST). Érdekes módon Svájc 2024 óta már bevezette a minimális adót, de nem alkalmazta az UTPR-t, és nem vezette be a DST-t. Ez nehéz helyzetbe hozhatja Svájcot, mivel adórendszerének az OECD minimumadójával egyenértékűnek való elismerésére és az igazságos adózással kapcsolatos aggodalmakra is támaszkodik.

Az Egyesült Államok követelései és nemzetközi reakciói

Az Egyesült Államok azzal érvel, hogy úgy gondolja, hogy minimális adói ugyanolyan hatékonyak, mint az OECD adói. Az ország az adórendszerek együttélésének egyértelmű szabályozását követeli, amelyet az év végéig a minimumadóban kell rögzíteni. Az „USA biztonságos kikötője” segíthet csökkenteni a más országokra nehezedő nyomást, hogy módosítsák adószabályaikat.

Ezek a követelések kihívást jelentenek annak az 55 országnak, amelyek jelenleg bevezetik az OECD minimumadóját. Jogi bizonytalanságok és kérdések merülnek fel az amerikai vállalatok nemzetközi adóztatásával kapcsolatban. Ezekre bizonyos feltételek mellett nemzetközi adókötelezettségek is vonatkozhatnak. Míg a belföldi kiegészítő adó nem prioritás az Egyesült Államok számára, az Egyesült Államokban minimális adót alkalmaznak az egyesült államokbeli vállalatokra, ami tovább bonyolítja a nemzetközi adózást.

A helyzet Európában

Európában az EU tagállamai kiváró megközelítést alkalmaznak, miközben a színfalak mögött megbeszélések zajlanak. Az uniós államokra nyomás nehezedik, mivel közülük sokan már beiktatták az UTPR-t nemzeti törvényeikbe. Például több ország, köztük Franciaország 3%-os DST-vel és Olaszország 3%-os digitális termékekkel, már végrehajtott intézkedéseket, míg mások, például Belgium és a Cseh Köztársaság szintén dolgoznak a DST-k bevezetésén.

• Österreich: DST von 5%, implementiert am 1. Januar 2020.
• Frankreich: DST von 3% und 1,20%, retroaktiv seit dem 1. Januar 2019.
• Italien: DST von 3%, implementiert am 1. Januar 2020.
• Schweiz: DST von 4% auf Bruttoeinnahmen, seit dem 1. Januar 2024.

Mindenütt jelen vannak az aggodalmak, hogy az uniós vállalatokat különösen súlyosan érinthetik az új amerikai büntetőintézkedések. Az amerikai kongresszus egy új adóreformon is dolgozik, amely büntető adóintézkedéseket is tartalmazhat. Svájc azzal a feladattal néz szembe, hogy jogilag biztonságos megoldásokat biztosítson a folyamatban lévő OECD-megbeszéléseken a bizonytalanságok minimalizálása érdekében.

Összességében a jelenlegi helyzet azt sugallja, hogy az adópolitikai intézkedések nemzetközi szinten továbbra is ellentmondásosak maradnak. A különböző adórendszerek együttélésének kérdése messzemenő következményekkel járhat a vállalatokra és az államokra nézve.