Miért kerülnek az aktív alapok 190 000 euróba és még többbe a megtakarítóknak – magyarázza egy pénzügyi szakértő.

Miért kerülnek az aktív alapok 190 000 euróba és még többbe a megtakarítóknak – magyarázza egy pénzügyi szakértő.

A jelentése szerint www.boerse-online.de, egy friss cikk szemlélteti, hogy a megtakarítókat milyen magas költségek terhelik aktív alapokba való befektetés esetén. Meg kell jegyezni, hogy ezek a költségek jelentős hatással vannak az eszközfelhalmozásra, és jelentősen magasabbak az ETF-ekhez képest. Egy példa azt mutatja, hogy egy 25 éves megtakarító, aki 25 000 eurót fektet be egy aktív alapba, 40 év után csak 180 424 eurót keres, míg egy ETF befektető azonos befektetési összeggel 353 933 eurót keres. Ez a 193 000 eurós költségkülönbség egyértelművé teszi a súlyos hatásokat, és egyértelművé teszi, hogy az aktív alapok akadályozhatják a vagyonteremtést.

A cikk hangsúlyozza, hogy a legtöbb esetben az ETF-ek a jobb választás a megtakarítók számára, mivel csak kevés aktív alapkezelő nyújt tíz év alatt jobb hozamot, mint a piac. Pénzügyi szakértőként megerősíthetem, hogy az aktív alapokhoz kapcsolódó magas költségek jelentős hatással lehetnek a hosszú távú vagyonteremtésre. Az ETF-ek általában alacsony díjai és költségei miatt a legtöbb megtakarítónak ajánlatos ezt a befektetési formát választani.

A cikkből származó megállapítások azt mutatják, hogy az ETF-ek növekvő népszerűsége a pénzügyi piacokon megalapozott. A piacot nézve ez azt jelentheti, hogy az ETF-ekbe történő befektetések volumene tovább fog növekedni, miközben az aktív alapok vonzereje csökken. A pénzügyi ágazatnak ezért egyre inkább az átlátható és költséghatékony befektetési termékekre kell összpontosítania, hogy megfeleljen a befektetők igényeinek. Az ETF-ek felé történő fejlődés tehát a hagyományos pénzintézetek üzleti modelljére is hatással lehet.