Hogyan veszélyezteti a mesterséges intelligencia az információba vetett bizalmat

Hogyan veszélyezteti a mesterséges intelligencia az információba vetett bizalmat

Abban az időben, amikor a mesterséges intelligencia (AI) egyre inkább utat talál az információáramlásba, az igazság és az információba vetett bizalom kérdése egyre aktuálissá válik. Dr. Danyal Bayaz pénzügyminiszter és Prof. Christian Stöcker szakértő részvételével zajló beszélgetésen kiderült, mennyire változik a digitális nyilvánosság, és ez milyen kihívásokat hoz magával a társadalom számára. FM Baden-Württemberg beszámol arról, hogy a nyilvános tények eróziója és a dezinformáció új dimenziói voltak a vita központi témái.

Stöcker és Bayaz többek között a pszichológiai hatások szerepéről, valamint arról, hogy az állam és az egyes állampolgárok milyen intézkedéseket tehetnek a probléma ellensúlyozására. A cél a társadalmi rugalmasság előmozdítása a digitális korban, és az igazságba vetett bizalom erősítése. A témában készült podcast ingyenesen elérhető a népszerű platformokon és a Pénzügyminisztérium YouTube-csatornáján.

A közösségi média manipulációja

A megbízható információkhoz való hozzáférés elengedhetetlen a demokráciához. Az információfogyasztási magatartás azonban megváltozott az elmúlt években, ami társadalmi sebezhetőséghez vezetett. A jelentés szerint a Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség A német lakosság médiába vetett bizalma tavaly 47% volt, és ezért némileg visszaesett, míg a kormányba vetett bizalom 42%-ra esett vissza. Ezt a fejlődést fokozódó társadalmi polarizáció és a médiafogyasztási magatartás megváltozása kíséri.

A mesterséges intelligenciát globális kockázatnak tekintik, különösen a félretájékoztatás és a félretájékoztatás terjedése tekintetében. Az AI-technológiák lehetővé teszik a tartalom automatizált előállítását és az információk célzott személyre szabását, növelve a manipuláció lehetőségeit. A politikai szereplők egyre gyakrabban használnak algoritmikus készségeket a felhasználók online viselkedésének szabályozására és mobilizációjuk elősegítésére. Ez különösen a 2024-es szuperválasztási évben vált szembetűnővé, amikor a közösségi média szisztematikus manipulálását a politikai szereplők és a stratégiai cégek egyaránt alkalmazták.

Érzelmi aktivizálás és mozgósítás

A közösségi média algoritmusaival összeállított tartalom célja a felhasználók elköteleződésének maximalizálása. A különösen polarizáló tartalom érzelmi reakciókat vált ki, és ezért jelentősen növelheti az elköteleződési arányt. A befolyásolók fontos szereplővé váltak ebben a kontextusban, és magas mobilizációs potenciállal rendelkeznek. Az Alternatíva Németországnak (AfD) kifejezetten ezeket a stratégiákat használta üzenetei terjesztésére és elterjedésének növelésére.

A manipulációs stratégiák közé tartozik többek között a mesterséges intelligencia által vezérelt tartalommanipuláció és az érzelmi aktiváláson alapuló koordinált dezinformációs kampányok. Kiemelhető, hogy a tevékenységek koordinálása egyre inkább a futárszolgálatok zárt csoportjaira hárul. Ez nemcsak a politikai üzenetek láthatóságát érinti, hanem a demokratikus véleményformálásra is mélyreható következményekkel jár.

Cselekvésre és kilátásokra vonatkozó ajánlások

Tekintettel ezekre az aggasztó fejleményekre, cselekvési ajánlásokra van szükség. A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség a pártok magatartási kódexének bevezetését, a közoktatási kampányokat, valamint a manipuláció leküzdésére irányuló, többszereplős megközelítés előmozdítását javasolja. Ezenkívül javítani kell az adathasználattal és az algoritmusokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést az átláthatóság megteremtése és a közbizalom visszaszerzése érdekében.

Összességében mindkét jelentés rávilágít az információ szisztematikus manipulációja által a mesterséges intelligencia korában felmerülő kulcsfontosságú kihívásokra. Kulcsfontosságú, hogy a politikusok, a platformüzemeltetők és a civil társadalmi szervezetek együttműködjenek e kihívások hatékony kezelése és az egészséges, kiegyensúlyozott diskurzus fenntartása érdekében.