Adócsökkentést kér az építőipari főnök: Így lesz olcsóbb a németországi élet!

Adócsökkentést kér az építőipari főnök: Így lesz olcsóbb a németországi élet!

A L’Immo podcastban Iris Schöberl, a ZIA elnöke nemrég a németországi lakásépítés kihívásairól beszélt. Schöberl rámutatott, hogy Németországban az új lakások költségeiből 37 százalék az állami részesedés, ami jelentősen megnöveli a termelési költségeket. Innovatív ötleteket és alapvető reformot szorgalmaz a lakásépítésben annak előmozdítása érdekében.

Érvelésének központi pontja az ingatlanátruházási illeték, amelyet jelentős költségtényezőként azonosít. Schöberl szerint az ingatlanátruházási illeték csökkentése nemcsak az építési költségeket csökkentheti, hanem a szövetségi államok bevételének növekedését is eredményezheti, mivel a forgalmiadó-felosztás 50 százalékából részesülnek.

Magas gyártási költségek Németországban

A CBRE elemzése szerint a német városokban az új lakások gyártási költsége átlagosan 5150 euró négyzetméterenként. A költségek csaknem egyharmada, mintegy 1500 euró adók és közterhek. Ez jelentős költséghátrányt jelent más európai országokhoz képest. Az előállítási költségek Franciaországban és Finnországban, egyenként 5000 euró körül mozognak, Lengyelországban lényegesen alacsonyabb árakig, 2130 euróig terjednek.

Az új lakások költségszerkezete Németországban számos tényezőből áll. A földterületek átlagosan 1010 euróba kerülnek négyzetméterenként, ami alacsonyabb, mint Franciaországban, ahol Párizsban 2400 euró. A németországi építési többletköltségek, 490 euró, szintén magasabbak, mint Hollandiában (420 euró) és Lengyelországban (75 euró), ami tovább növeli a teljes hiányt.

Adóterhek és nemzetközi összehasonlítások

Különösen figyelemre méltó szempont az államilag előidézett költségek magas aránya Németországban. A szövetségi államtól függően változó, Bajorországban 3,5 és Észak-Rajna-Vesztfáliában 6,5 százalék között változó ingatlantranszfer-adó mellett más adók is fontosak. Nemzetközi összehasonlításban e kiadások aránya Hollandiában 35 százalék, míg más országokban, például Svédországban és Franciaországban 20 százalék körüli, Ausztria pedig még csak 7 százalékot is elér.

Schöberl felteszi a kérdést, hogy Németország miért nem tud tanulni a környező országok sikereiből, ahol már csökkentették a lakóingatlanok forgalmi adóját. Ezek a szempontok azért fontosak, hogy a lakások újra megfizethetőbbé váljanak, és valódi fordulatot idézzen elő a lakásépítés.

Összegezve jól látható, hogy a következő hónapok meghatározóak lehetnek abban, hogy adókedvezményekkel és innovatív megközelítésekkel változást kezdeményezzen a német lakásépítés. Még várni kell, hogy a politikai döntéshozók hogyan reagálnak ezekre a kihívásokra.

A témával kapcsolatos további információkért olvassák el az olvasók az elemzéseket Haufe és CBRE konzultáljon.