Harc az élettérért: az új épületek cseréje veszélyezteti az alacsony bérleti árakat!
Ingatlanok Svájcban: Az emelkedő bérleti díjak, az élettér hiánya és a vitatott csereépületek veszélyeztetik a megfizethető lakhatást.
Harc az élettérért: az új épületek cseréje veszélyezteti az alacsony bérleti árakat!
A svájci lakhatási helyzet egyre bizonytalanabb. A bérlakások iránti növekvő keresletet a stagnáló építőipari tevékenység elégíti ki, ami az elmúlt években jelentősen megemelte a bérleti díjakat. Konkrétan 2024-ben a bérleti díjak medián 4,5 százalékkal emelkedtek, ami az elmúlt 20 év legerősebb növekedését jelenti. NZZ jelentették. Ez nemcsak a bérlők terheinek megnövekedéséhez vezet, hanem a megfizethető lakások kínálatának csökkenéséhez is.
Svájcban akadozik a lakásépítés, ami tovább rontja a helyzetet. Míg 2004 és 2017 között 1000 lakosra átlagosan 7,3 lakást terveztek, addig 2020 és 2024 között már csak 5,5. 2024-ben összesen mintegy 49 000 új lakást hagytak jóvá, ami 2,1 százalékkal haladja meg az elmúlt tíz év átlagát, de az 500 lakos körüli szükségletnek megfelelő szinten marad. Az előrejelzések szerint 2025-ben mindössze 42 ezer új lakás épül majd, miközben a lakosság száma növekszik, 2030-ra 9,43 millióra, 2050-re pedig 10,44 millióra számítanak.
Új épületek pótlásának felmérése
Ellentmondásos a csereépítés, amelynek során a meglévő házakat lebontják és újakra cserélik. Ezek az építési projektek ellenállással szembesülnek, mert nemcsak zajjal és szennyeződéssel járnak együtt, hanem gyakran a megfizethető lakások jelentős elvesztését is eredményezik. Különösen érintettek a kisebb, régebbi ingatlanok és családi házak, de egyre inkább az 1960-1980-as évek épületei is. Zürich kantonban 2022-ben mintegy 7500 új lakás épült, míg 2100-at lebontottak, ami jelentős veszteséget jelenthet, mivel a NZZ meghatározza.
A magas szintű bevándorlás jelentősen hozzájárul a lakáshiányhoz. 2024-ben körülbelül 83 000 külföldi költözött Svájcba, elsősorban az EU-ból érkező munkavállalók, miközben az országos üresedési ráta már alacsony, 1,08 százalék. Különösen Zürichben van a legalacsonyabb érték Svájcban és valószínűleg a nyugati világban is, 0,07 százalékkal. Ez aggodalomra ad okot a bérlakások elérhetőségével kapcsolatban, és tiltakozáshoz vezet, amikor a közelmúltban mintegy 100 zürichi bérlő kapott felmondási értesítést. Swissinfo rámutat, hogy a helyzet a következő öt évben feszült marad.
Kilátások és kihívások
A meglévő lakóterületek sűrűsödéséről szóló politikai és társadalmi vita fokozódik, de az ilyen projekteket gyakran akadályozzák a kifogások. A 2014-es területrendezési törvény is gátolja az új építési tevékenységet, mivel alig kerül kijelölésre új építési övezet. A tömörítés kíméletes formái, mint például az átalakítások és a hozzáadások gyakran nem elegendőek a kereslet kielégítésére. A törvényi előírások azonban új épületek cseréjét írják elő az új élettér kialakítása és ezáltal a városi terjeszkedés elkerülése érdekében.
A helyzet javításához eltökéltségre van szükség az építési projektek ösztönzésére, talán még az építési tevékenységet ösztönző pénzügyi ösztönzők kiigazításával is. A jövőbeni negatív kamatok lehetőségével itt is adódhat lehetőség. Addig is nagy a valószínűsége annak, hogy a lakáshiány továbbra is központi kérdés marad Svájcban.