Bérleti válság Németországban: Hová tűntek az olcsó lakások?

Bérleti válság Németországban: Hová tűntek az olcsó lakások?

Tovább súlyosbodik a lakhatási válság Németországban. A jelenlegi információk szerint az ingatlanportálok borzasztó bérleti árakat mutatnak, különösen olyan városokban, mint München, Berlin és Frankfurt. Aligha lehet lakást találni 15 euró alatt négyzetméterenként. Óriási a kereslet, és sok önkormányzati lakásszövetkezet hosszú várólistákkal küszködik, miközben a kétségbeesett házvadászok minden szabad helyért küzdenek. Ennek nemcsak egyéni, hanem gazdasági következményei is vannak, hiszen a szakmunkások és a külföldi munkavállalók elkerülik a költözést, ami tovább rontja a helyzetet.

A lakáspiaci válság már körülbelül egy évtizede tart, gyors megoldások nem láthatók. A Verena Hubertz (SPD) építésügyi miniszter által kezdeményezett „Bauturbo” törvény a lakásépítést hivatott felgyorsítani, de ennek hatása továbbra is bizonytalan. Ugyanakkor a bérleti plafont gyakran figyelmen kívül hagyják, ami azt jelenti, hogy az új szerződésekben a bérleti díjak gyakran jóval a megengedett 10 százalék felett vannak a helyi összehasonlító bérleti díj felett. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a 14 legnagyobb német városban az átlagos alapbérleti díj 8,65 euró/négyzetméter volt 2022-ben, míg az új szerződések bérleti díjának mediánja 13,43 euró/négyzetméterre emelkedett.

A bérleti díj felső határának szigorítása

Dr. Stefanie Hubig (SPD) igazságügyi miniszter 2029 végéig szigorítja a lakbérek felső határát. Ezek a 2015-ös bevezetésük óta érvényben lévő törvényi szabályozások a nagyvárosi területeken a lakbérek növekedését hivatottak lassítani. Újrabérbeadáskor a bérleti díj legfeljebb 10 százalékkal haladhatja meg a helyi összehasonlító bérleti díjat. A lakbérszabályozással viszont az a baj, hogy az amúgy is megengedett mértéket meghaladó előbérleti bérleti díj döntő jelentőségű, így sok új épület nem igazán részesül ebből a szabályrendszerből. BMJV beszámol a bérleti díj felső határának meghosszabbításáról, amelyet a bérleti jog bérlővédelmi célú kiigazításának első lépésének tekintenek.

A lakbérszabályozási reformok vitájának központi szempontja a magánbefektetők lehetséges elrettentése a szigorúbb szabályozással. Míg az állami lakáscégek önerőből nem tudják kielégíteni a keresletet, az olcsó, régi szerződésekkel rendelkező bérlők védelmére való összpontosítás hosszú távon ronthatja a lakásválságot. Az olcsóbb régi szerződések és a drágább új szerződések közötti szakadék is nő, ami sok bérlő számára nem vonzó a költözéshez. Sokan még akkor sem mondanak le olcsó lakásukról, ha változnak az életkörülmények.

Kitekintés a jövőre nézve

Németország azt a célt tűzte ki maga elé, hogy elkerülje az olyan szélsőséges bérleti feltételeket, mint amilyeneket Londonban és Párizsban tapasztaltak. De az oda vezető út még hosszú. Miközben a deregulációra vonatkozó végleges javaslatokat vitatják meg, hangsúlyozzák, hogy ezeket az intézkedéseket új építési offenzíváknak kell kísérniük. Ide tartozik többek között a szociális lakások támogatása és a beépítetlen területek magasabb ingatlanadója a piaci mechanizmusok megfelelő ellenőrzése érdekében. A piaci feltételekkel kapcsolatos bizonytalanságok és a jelenlegi válság azonban megnehezíti az egyértelmű előrejelzést. FAZ tájékoztat arról, hogy a lakhatási válság a belátható jövőben is folytatódni fog, ami sok ember számára aggasztó valóság.