Bérleti sapka: Hubertz az Unió kritikája ellenére új épületekért küzd!

Bérleti sapka: Hubertz az Unió kritikája ellenére új épületekért küzd!

Verena Hubertz szövetségi építésügyi miniszter (SPD) egyértelmű álláspontot foglalt el a lakbérplafonról folyó vitában, és ellentmond az Unió kritikájának. Úgy találja, hogy a bérleti díj ellenőrzése nem vezet az új épületek csökkenéséhez. Ez fontos érv a mostani lakáspolitikai vitában, hiszen az új épületekre nem vonatkoznak a lakbérszabályozási előírások. Az SPD azon politikai törekvése kapcsán, hogy 2014-ről 2019-re terjesszék ki a lakbérszabályozást, egyértelmű, hogy ez a kezdeményezés az Unió ellenállásába ütközik. Ennek ellenére Hubertz optimista az esetleges parlamenti megállapodásokat illetően, és hangsúlyozza, hogy biztonságot kell kínálni a tervező befektetőknek. Cég ma beszámol arról, hogy ösztönzőket kíván teremteni a befektetések ösztönzésére, és nem a bérleti díj szabályozását tekinti a beruházások hiányának fő problémájának. Sokkal inkább azt hangsúlyozzák, hogy javítani kell a lakásépítés általános feltételein.

A lakásépítés jelenlegi helyzete aggasztó tendenciákat mutat. Egy becslés szerint idén mindössze 230 ezerre csökken az elkészült lakások száma, bár több mint 300 ezerre lenne szükség. Ez szemlélteti a lakásépítés problémájával kapcsolatos politikai tudatosságot, amely jelenleg növekszik. Az elmúlt hónapokban felerősödtek a viták a szabványoktól való eltérésekről és az építési területek gyorsabb kijelöléséről. Hubertz és pártja elkötelezte magát a „lakásépítési turbó” mellett, amelynek értelmében az építési területeket elsőbbségben kell részesíteni, és a jövőben nem szabad megengedni az építési projektekkel szembeni kifogásokat. Ez a szabályozás a 2015-ös menekültválságból származik, és a lakáshiány kezelését hivatott segíteni. IWD kiemeli, hogy ezek az intézkedések szükségesek az építési engedélyek csökkenő számának ellensúlyozására.

Hosszú távú kihívások a lakásépítésben

A lakbérplafont egyre kritikusabban ítélik meg, mivel gátolja a hosszú távú befektetéseket, különös tekintettel a tervezett bérleti díjak maximálására irányuló intézkedésekre, amelyek az új épületekbe befektetőket érintik. Egy másik fontos szempont a meglévő épületek felújítására való összpontosítás, ahol a CO2-kibocsátásra nagyobb figyelmet kell fordítani. Fokozódik a vita a kibocsátás-hatékonyságról, miközben az energiahatékonyság klasszikus szempontjai már nem állnak az élen.

A geopolitikai konfliktusok és a szövetségi kormány adósságcsomagjából fakadó kihívások az ingatlanpiaci kamatokat is befolyásolják. A kormány által előterjesztett infrastruktúra-csomagnak is hozzá kell járulnia a lakóterületek stabilizálásához, illetve értéknöveléséhez. Ebben az összefüggésben világossá válik, hogy a nemzetközi tőke nagy jelentőséggel bír a német ingatlanpiac számára. A jelenlegi helyzet ellenére továbbra is viszonylag alacsony a nemzetközi befektetők részesedése a piacon, különösen a luxus szegmensben, ahol 10% alatti. Ennek ellenére a külföldi befektetők nélkülözhetetlenek partnerként a lakásépítésben és -felújításban a piaci kihívások leküzdéséhez.