Drasztikusan csökken az új épületek száma Alsó-Szászországban – mi a következő lépés?

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A német lakásépítés jelenlegi kihívásai: az új épületek számának csökkenése, a bérleti díjak emelkedése és a meglévő épületek korszerűsítésére való összpontosítás.

Drasztikusan csökken az új épületek száma Alsó-Szászországban – mi a következő lépés?

Nő a bizonytalanság a németországi lakásépítési piacon. Susanne Schmitt, a VdW Lower Saxony Bremen igazgatója szerint a lakásépítések száma meredeken csökken. A hannoveri éves sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a 180 tagvállalat összes befektetése 2024-ben csaknem 1,3 milliárd euróra emelkedik, szemben a 2023-as 1,2 milliárd euróval. 2023-ra azonban a beruházások 1,1 milliárd euró körüli visszaesését prognosztizálják. A Landlord Guide arról számol be az új lakásépítések tovább csökkennek.

Tavaly 410 millió euróra becsülték az új építési beruházásokat, míg 2024-re további 364,5 millió eurós csökkenés várható. Ezek a számok az elmúlt évek újépítési tevékenységének drasztikus visszaesését szemléltetik, hiszen 2021-ben közel 700 millió eurót tettek ki az új építési beruházások. Az államilag támogatott lakhatás is szenvedett: Brémában mindössze 104 épület készült el 2024-ben, ami 31%-os csökkenés a 2023-as 152-hez képest. Alsó-Szászországban az elkészült lakások száma 616-ról 418-ra esett vissza.

A lakáspolitika változása

Egyre hevesebb a vita a lakásépítés jövőjéről. Sok szociális bérbeadó és magántulajdonos az új építésről a meglévő ingatlanok korszerűsítésére helyezi át beruházásait. A jelenlegi felmérések, például a VNW felmérései azt mutatják, hogy a hamburgi szociális bérbeadók 88%-a nem hiszi el, hogy az évi 10 000 építési engedély ambiciózus célkitűzése elérhető. Ezzel összefüggésben a GdW 2021-hez képest több mint 35 százalékos csökkenésről számolt be a családi házakra vonatkozó építési engedélyek számában.

A szabályozás, különösen a meghosszabbított bérleti díj felső határa, hozzájárul az új építési projektekbe való beruházástól való vonakodáshoz. Az IVD elnöke arra figyelmeztet, hogy ez a szabályozás elriasztja mind az építtetőket, mind a befektetőket. Ezek a negatív fejlemények azt jelentik, hogy a VNW felmérésében megkérdezett cégek 83%-a beruházásaik nagy részét a meglévő lakások felújításába tervezi, nem pedig új építési projektekbe.

Stratégiák a kihívások leküzdésére

Olyan fontos témák kerülnek fókuszba, mint a klímavédelem és a CO₂-csökkentés. A „Gyakorlati út a CO₂-csökkentéshez” kezdeményezés pragmatikus megközelítést követel a fenntartható éghajlatvédelem terén az építőiparban. Az olyan technológiák, mint a hőszivattyúk, a fotovoltaik és a napenergia, egyre fontosabbak a többszintes lakásépítésben. Az építészeknek és tervezőknek ugyanakkor a meglévő lakásállomány energetikai felújítására és átalakítására kell koncentrálniuk.

Az építészek és tervezőirodák piaca ezért a meglévő építészet és az energiahatékony felújítás irányába tolódik el. A Szövetségi Építész Kamara hangsúlyozza, hogy a meglévő épület karbantartása és átalakítása kulturális és műszaki kihívást jelent. A politikai célok és a jelenlegi piaci valóság egyre inkább eltér egymástól, ami a tervezési biztonság érdekében a lakáspolitika újragondolását teszi szükségessé.

Összefoglalva megjegyzendő, hogy a növekvő összberuházás ellenére az új épületek száma továbbra is történelmi alacsony szinten van. A lakóépületek kihívásai átgondolást igényelnek az iparágban, és fokozott figyelmet igényelnek a meglévő épületek korszerűsítésére. A Housing Industry Today arról számol be A lakásépítés valósága ellentmond a politikai megközelítéseknek, és sürgősen új irányvonalra van szükség.