Új elnök Gehbauer: Így akarja felvenni a harcot a lakáshiánnyal!

Új elnök Gehbauer: Így akarja felvenni a harcot a lakáshiánnyal!

A múlt hétvégén Seestadt Aspernben került sor a nonprofit szervezetek egyesületi napjára, ahol Michael Gehbauert választották meg új elnöknek. Gehbauer csütörtöki vitaindító beszédében a non-profit lakáságazat előtt álló kihívásokkal foglalkozott, ideértve a bérleti díjak ellenőrzését és a lakásépítések visszaesését a különböző szövetségi államokban. A jelenlegi helyzetről már szerdán belső megbeszéléseket folytattak, miután az ország minden régiójából érkezett jelentés.

Gehbauer egyik központi problémája a GBV egyesületében a nők népszerűsítése. Ezt különösen fontosnak tartják a kiegyensúlyozott és fenntartható lakókörnyezet megteremtése érdekében. Ezen a találkozón Gehbauer a Lakásfejlesztési Szövetség elnöki tisztét is átadta Andrea Washietlnek, aki a Sozialbau AG-nál dolgozik. A Gehbauer belső változtatásokat jelentett be az audit osztály és a GBV iroda korszerűsítésére. Az egyesület élére való megválasztásával friss levegőt és új impulzusokat szeretne vinni a szervezetbe.

Kihívások a lakásépítésben

A szociális lakáskínálattal kapcsolatos vitákat a Hans Böckler Alapítvány aktuális megállapításai is erősítik. Egy tanulmány azt mutatja, hogy a német állam három központi eszközt használ a megfizethető lakhatás elősegítésére: a lakhatási támogatást, a szociális lakhatás pénzügyi támogatását és a lakbérszabályozást. Ezek az intézkedések azonban nem érik el maradéktalanul kitűzött céljaikat. A szociális lakások finanszírozása a kínálat növekedése ellenére gondot okoz az időkorlátok és a túl alacsony finanszírozási volumen miatt.

Különösen riasztó az a tény, hogy a tíz legnagyobb német városban a jelenlegi finanszírozási szint mellett körülbelül 185 évbe telne a megfizethető lakhatási lehetőségek közötti különbség megszüntetése. Ráadásul a bérleti plafonnak a számos kivétel és alkalmazási hiányosság miatt csak korlátozott hatása van. Következetes alkalmazás esetén 44 nagyvárosban a bérbeadóknak átlagosan 17 százalékkal kellene csökkenteniük az új bérleti díjakat, hogy a bérleti díjak megfelelő szintre kerüljenek.

Lakhatási támogatás és lakbér terhei

A lakbérterheket csökkenteni hivatott lakhatási támogatás csak az érintett háztartások töredékéhez jut el. Sok ilyen háztartásban még mindig magas a lakbérteher, és a lakhatási támogatásnak nincs közvetlen hatása a lakbér alakulására. A tanulmány szerint 5,6 millió városi háztartásnak kell jövedelme legalább 30 százalékát kifizetnie a szállásért. Megjegyzik, hogy különösen súlyosan érintik a szegénységi küszöbön vagy az alatt egyedül élőket, akik legfeljebb 5 eurót tudnak fizetni négyzetméterenként.

A kutatók sürgősen szorgalmazzák a meglévő eszközök egyensúlyának helyreállítását, valamint a szociális és non-profit lakhatási támogatásokba való több befektetést. A szociális lakhatás az évek során alulfinanszírozott maradt; 2014-ben mindössze 12 617 támogatott lakás épült újonnan. Komoly lemaradás van, főleg a nagyvárosokban, ahol 880 ezer megfizethető lakás hiányzik. Ezenkívül az új szociális lakások bérleti díjai gyakran magasabbak, mint amennyi a szegénységi küszöb alatti háztartások számára megfizethető.

E tanulmányok eredményei tükrözik a téma összetettségét és azokat a kihívásokat, amelyekkel az új elnöknek, Gehbauernek és az egész lakóközösségnek le kell küzdenie. A lakosság lakhatási helyzetének javítására irányuló nyomás a levegőben van, miközben az új intézkedések és megközelítések hatékonyságát tesztelik.

A vonatkozó tanulmányi helyzetről, valamint a lakásépítés és a bérleti díj szabályozásának aktuális fejleményeiről bővebben a jelentésben olvashat a szabvány és a Hans Böckler Alapítvány.