A magas építési költségek miatt kockázatos felújítási és korszerűsítési intézkedések: A tervezett veszélyes anyagokról szóló rendelet bírálata
A lakáshiány és az új épületek alacsony száma jelenleg megterheli az ingatlanszektort. A felújítások körülményei ugyanakkor egyre kedvezőtlenebbnek tűnnek. Az Energiahatékony Épületburkolatok Szövetségi Szövetsége által készített tanulmány szerint a német épületállomány felújítási aránya jelenleg mindössze 0,83 százalék. Ráadásul a Bauherren-Schutzbund egyesület felmérése szerint a régebbi ingatlanokkal rendelkező tulajdonosoknak csak körülbelül egyharmada tervez energetikai korszerűsítési intézkedéseket. Ennek oka elsősorban a jelenleg magas építési költségekben rejlik. A lakhatási válság ellenére azonban a törvényhozók olyan új szabályozást terveznek, amely még tovább növelheti ezeket a költségeket. Ez a veszélyes anyagokról szóló rendelet lehetséges reformja. A tervezet előirányozza…

A magas építési költségek miatt kockázatos felújítási és korszerűsítési intézkedések: A tervezett veszélyes anyagokról szóló rendelet bírálata
A lakáshiány és az új épületek alacsony száma jelenleg megterheli az ingatlanszektort. A felújítások körülményei ugyanakkor egyre kedvezőtlenebbnek tűnnek. Az Energiahatékony Épületburkolatok Szövetségi Szövetsége által készített tanulmány szerint a német épületállomány felújítási aránya jelenleg mindössze 0,83 százalék. Ráadásul a Bauherren-Schutzbund egyesület felmérése szerint a régebbi ingatlanokkal rendelkező tulajdonosoknak csak körülbelül egyharmada tervez energetikai korszerűsítési intézkedéseket.
Ennek oka elsősorban a jelenleg magas építési költségekben rejlik. A lakhatási válság ellenére azonban a törvényhozók olyan új szabályozást terveznek, amely még tovább növelheti ezeket a költségeket. Ez a veszélyes anyagokról szóló rendelet lehetséges reformja. A tervezet előírja, hogy az 1993. október 31. előtt épült meglévő épületeken minden munkát külön gyanú nélkül teljes azbesztvédelmi intézkedések mellett kell elvégezni, beleértve a hulladék veszélyes hulladékként történő ártalmatlanítását is. Ez egy nagyon bonyolult és költséges folyamat.
A „gyanús ártalmatlanítás” elkerülése érdekében a magántulajdonban lévő ingatlantulajdonosoknak méréseket kell végezniük annak bizonyítására, hogy mentesek azbesztszennyeződéstől. Ez azonban gyakran drága, és a szakértők száma korlátozott. Ezen túlmenően még nem világos, hogy ezek a távolsági mérések megfelelnek-e a hulladéktörvény követelményeinek.
A reform fő kritikusa a Magánépítők Szövetsége (VPB). Bár támogatja az épületek fejlesztésére irányuló törekvéseket, véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy az esetlegesen szennyezett területek átvizsgálásáért és ártalmatlanításáért kizárólag a magánfejlesztők feleljenek.
A VPB azzal is érvel, hogy az építőipari laikusok gyakran túlterheltek a beépített anyagok veszélyeinek felmérésekor. Ez szükségtelen pénzügyi terheket róhat a magánfejlesztőkre. Ha egy mentesítési mérés túl költséges, vagy nem áll rendelkezésre szakember, a tervezett szabályozás szerint a szennyezetlen építőanyagokat is veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani. Ez jelentős költségnövekedéshez vezethet anélkül, hogy további egészségvédelmet garantálna.
A veszélyes anyagokról szóló rendelet e lehetséges reformja ezért potenciálisan negatív hatással lehet az ingatlanpiacra. Ez a felújítási intézkedések további költségnövekedéséhez vezethet, és pénzügyi terhet róhat a magánfejlesztőkre. Ez viszont ahhoz vezethet, hogy még kevesebb tulajdonos-lakó modernizálja a régebbi ingatlanokat, hogy energiahatékonyabb legyen. Az alacsony felújítási ráta és az új ingatlanok hiánya hosszú távon megterhelné a lakáspiacot, és továbbra is gondot okozna az ingatlanszektornak.
A jelentése szerint www.fr.de
Olvassa el a forrás cikket a www.fr.de oldalon