Suche
Mein Konto
Nincs vége a németországi lakáshiánynak. A helyzet egyre rosszabb, különösen a nagyvárosi területeken. Berlinben például évente mintegy 13 000 új lakás épül – évi 65 000 fős beáramlás mellett. Ám a legtöbb ember számára a lakásbérlés vagy akár a vásárlás csak egy álom, amiről a sok sikertelen lakáskeresés után már nem hiszik, hogy valóra válik. A kínálathiány mellett a megemelkedett árak és különösen a magas kamatok is nagy szerepet játszanak: sok lakóközösségnél vagy már nem szerepel a költségvetési tervben lakásépítési beruházás, vagy olyan mértékben kellene emelni a bérleti díjakat, hogy ez egy normális háztartás számára már nem kivitelezhető. A konkrét következmények az olyan problémák, mint az időskori szegénység, a fiatal családok problémái vagy a szakképzett munkaerő bevándorlásának akadályozása.
A vidéki területeken más a helyzet, mint Berlinben vagy más nagyvárosokban. Itt arról számolnak be a bérbeadók, hogy nem találnak bérlőt a legjobb lakásokhoz - például Bajorországban -, pedig Berlinnel ellentétben kiváló az infrastruktúra, például az óvodák területén.
Tim-Oliver Müller, a Német Építőipari Főszövetség ügyvezető igazgatója a Berliner Zeitungnak elmondta: "A jelenlegi ingatlanárak és építési kamatok mellett annak, aki egy 80 négyzetméteres lakást szeretne vásárolni egy nagyvárosban, nettó 8-10 ezer eurót kellene keresnie havonta. Ezt senki sem engedheti meg magának."
A számok aggasztóak: a lakásépítésben a megrendelések reálértéken már 2022 augusztusában 23,8 százalékkal estek vissza, idén augusztusban pedig ismét 6,5 százalékkal estek vissza a Szövetségi Építőipari Statisztikai Hivatal szerdán közzétett számai. Idén az első nyolc hónapban az építőipar eladásai reálértéken 4,0 százalékkal maradtak el a tavalyi év azonos időszakitól, a lakásépítésben pedig még 10,8 százalékkal is. Nem látható javulás. Tim-Oliver Müller: "Sokkal rosszabb a helyzet a lakáspiacon. Mert az építkezéseket a megrendelések beérkezése előtt jóvá kell hagyni, és hónapok óta csökken a jóváhagyások száma. Jövőre tehát a 400 ezer új lakás politikai célkitűzése messze elmarad, és várhatóan még 200 ezer lakás sem épül fel."
Müller bírálja a szövetségi kormány tétlenségét, és rossz prioritások meghatározásával vádolja: "Nem értem, hogy az állam hogyan költhet ennyi mindenre pénzt, de bukással fenyeget egy olyan kérdésben, amely súlyos társadalmi válsághoz vezethet - amikor már nem lehet garantálni a lakhatáshoz való alapvető jogot." Úgy tűnik, a legutóbbi válságtárgyalások nem hoztak semmit: "Négy héttel a szövetségi kormánnyal tartott építőipari csúcstalálkozó után még nem kaptunk konkrét jelzést arról, hogyan tovább. Ezt nem értem" - mondta Müller, az egyesület vezetője.
Az iparnak világos elképzelései vannak arról, hogyan lehetne a vészhelyzetet enyhíteni a következő évben. Müller: „Szükségünk van egy kamatcsökkentési programra a KfW-től az EH55-ös szabványnak megfelelő épületekre, hogy kezelni tudjuk az összes már jóváhagyott projektet, amelyek ma már a polcon vannak.” Az egyesület vezetője meg van győződve: „Ha lenne két százalékos kamatozású lakásépítési hitel, a következő évben több tízezer lakás épülhetne, és 20 euró négyzetméter helyett 10 vagy 12 eurós bérleti díjat lehetne fizetni.”
Müller úgy látja, hogy politikai lépésekre van szükség, mert különben a cégek a gazdasági kilátások hiánya miatt elfordulnának a lakásépítéstől: "Nem az építőipar, de a lakásépítés megy rosszul. Ha nem épülnek lakások, akkor az építőipari cégek és a kézművesek más területekre, például felújításra vagy infrastruktúrára mennek. Van tennivaló eléggé."
A Szövetségi Statisztikai Hivatal az építőipar egészére kiterjedően jelentős megrendelés-növekedést közölt: augusztusban 10,8 százalékkal haladták meg az előző havi szintet a beérkező rendelések, sőt az előző évhez képest 17,5 százalékos reálnövekedés is történt. Tim-Oliver Müller kifejti, hogy az építőipar jelenlegi gazdasági mutatóit összefüggésben kell szemlélni: "A beérkező megrendelések pozitív alakulása jó, de csak a vasútépítés több nagy projektjének tudható be. Ez pozitívum a vasútépítő cégek számára, de nem lehet és nem is szabad eltitkolni, hogy a beérkező megrendelések továbbra is csökkennek a lakásépítésben."
A fő építőipar növekedése egyrészt az építőmérnöki – túlnyomórészt a vasutat is magába foglaló – megrendeléseinek valós megduplázódásának, másrészt egy statisztikai bázishatásnak köszönhető, hiszen az előző év azonos hónapjában (2022. augusztus) 15,6 százalékkal csökkentek a beérkező megrendelések. „A visszaesések csak a statisztikai hatások miatt gyengülnek, nem azért, mert a lakásépítésben elérték a mélypontot, vagy azért, mert elegendő intézkedést tettek a politikusok ahhoz, hogy végre forduljon a helyzet” – összegzi a helyzetet Müller a szövetség közleményében. „A teljes építőiparban az első nyolc hónapban még mindig 7,6 százalékos valós rendeléscsökkenés tapasztalható – annak ellenére, hogy az építőipar jó fejlődése zajlott” – mondja Müller. "Ezért nem meglepő, hogy az augusztusi eladások csak valódi stagnálást mutattak az amúgy is gyenge előző évihez képest."
Az, hogy az építőiparban sem voltak rosszabbak, statisztikai hatásoknak is köszönhető; végül is 2022 áprilisa óta valódi értékesítési visszaesésekről számoltak be.