A lakáshiány és az új épületek alacsony száma megterheli az ingatlanszektort – a felújítások körülményei egyre kedvezőtlenebbek.

A lakáshiány és az új épületek alacsony száma megterheli az ingatlanszektort – a felújítások körülményei egyre kedvezőtlenebbek.

A lakáshiány és az új épületek alacsony száma hatással van az ingatlanpiacra. A tervezett szabályozási reform ugyanakkor tovább ronthatja a felújítások feltételeit. Az Energiahatékony Épületburkolók Szövetsége által készített tanulmány szerint a német épületállományban jelenleg csak 0,83 százalék a felújítások aránya. A Bauherren-Schutzbund egyesület felmérése azt is kimutatta, hogy a régebbi ingatlanokkal rendelkező tulajdonosoknak csak körülbelül egyharmada tervez energetikai korszerűsítési intézkedéseket. A felújítási és korszerűsítési projektek késedelmes megvalósítása valószínűleg elsősorban a jelenleg magas építési költségekre vezethető vissza. Ennek fényében azonban a törvényhozók olyan új szabályozást terveznek, amely még tovább növelheti a költségeket.

A veszélyes anyagokról szóló rendelet tervezett reformja előírja, hogy az 1993. október 31. előtt épült meglévő épületeken minden munkát külön gyanú nélkül teljes körű azbesztvédelmi intézkedések mellett és veszélyes hulladékként kell elvégezni. A „gyanús ártalmatlanítás” elkerülése érdekében a magántulajdonban lévő ingatlantulajdonosoknak méréseket kell végezniük annak bizonyítására, hogy mentesek azbesztszennyeződéstől. Ezek a mérések azonban gyakran drágák, és szakemberhiány van. Az sem világos, hogy ezek a távolsági mérések megfelelnek-e a hulladéktörvény követelményeinek.

A Magánépítők Szövetsége (VPB) bírálja a tervezett reformot. Céljuk nem a szükséges védekezési intézkedések megspórolása, hanem annak biztosítása, hogy a magánfejlesztők, mint a lánc leggyengébb láncszeme kizárólagos felelősséggel tartozzanak az esetleges szennyezett területek vizsgálatáért és ártalmatlanításáért. Az építőiparban dolgozók gyakran nem tudják megítélni, hogy a beépítendő anyag veszélyes-e vagy sem. Ez szükségtelen anyagi terheket jelenthet a magánépítőknek, hiszen még a nem szennyezett építőanyagokat is veszélyes hulladékként kellene ártalmatlanítani, ha a mentesítési mérés túl drága, vagy nem áll rendelkezésre szakember. Ez jelentős költségnövekedéshez vezethet anélkül, hogy nagyobb egészségvédelem megvalósulna.

A tervezett szabályozási reform ezért negatív hatással lehet a piacra. A magánfejlesztőket többletköltségek és bürokratikus akadályok érinthetik, ami azt eredményezheti, hogy kevesebb felújítási és korszerűsítési projektet hajtanak végre. Ez hosszú távon a lakáshiány további növekedéséhez vezethet.

A jelentés szerint tz.de.