A lakáshiány és az új épületek alacsony száma megterheli az ingatlanszektort – pénzügyi szakértők a felújítási költségek emelkedésére figyelmeztetnek
A lakáshiány és az új épületek alacsony száma jelenleg megterheli az ingatlanszektort. A felújítások körülményei ugyanakkor egyre kedvezőtlenebbnek tűnnek. Az Energiahatékony Épületburkolók Szövetsége által készített tanulmány szerint a német épületállományban jelenleg csak 0,83 százalék a felújítások aránya. A Bauherren-Schutzbund egyesület felmérése azt is kimutatta, hogy a régebbi ingatlanokkal rendelkező tulajdonosoknak csak körülbelül egyharmada tervez energetikai korszerűsítési intézkedéseket. A magas építési költségek az egyik fő oka annak, hogy sem a felújítási, sem a korszerűsítési intézkedések nem haladnak előre. Ezzel összefüggésben a jogalkotó új szabályozást tervez a veszélyes anyagokról szóló rendelet reformjára, amely tovább növelheti a felújítások költségeit. Szerint…

A lakáshiány és az új épületek alacsony száma megterheli az ingatlanszektort – pénzügyi szakértők a felújítási költségek emelkedésére figyelmeztetnek
A lakáshiány és az új épületek alacsony száma jelenleg megterheli az ingatlanszektort. A felújítások körülményei ugyanakkor egyre kedvezőtlenebbnek tűnnek. Az Energiahatékony Épületburkolók Szövetsége által készített tanulmány szerint a német épületállományban jelenleg csak 0,83 százalék a felújítások aránya. A Bauherren-Schutzbund egyesület felmérése azt is kimutatta, hogy a régebbi ingatlanokkal rendelkező tulajdonosoknak csak körülbelül egyharmada tervez energetikai korszerűsítési intézkedéseket. A magas építési költségek az egyik fő oka annak, hogy sem a felújítási, sem a korszerűsítési intézkedések nem haladnak előre. Ezzel összefüggésben a jogalkotó új szabályozást tervez a veszélyes anyagokról szóló rendelet reformjára, amely tovább növelheti a felújítások költségeit.
A www.merkur.de jelentése szerint a tervezet 5a. bekezdésének (2) bekezdése szerint az 1993. október 31. előtt épült meglévő épületeken minden munkát külön gyanú nélkül kell elvégezni teljes körű azbesztvédelmi intézkedések mellett, és a hulladékot veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani. Ez az eljárás rendkívül bonyolult és ennek megfelelően költséges. A „gyanús ártalmatlanítás” elkerülése érdekében a magántulajdonban lévő ingatlantulajdonosoknak méréseket kell végezniük annak bizonyítására, hogy mentesek azbesztszennyeződéstől. Ez azonban drága, és a szakértők is szűkösek. Az sem tisztázódott még véglegesen, hogy a mentesítési mérések megfelelnek-e a hulladéktörvény követelményeinek.
A Magánépítők Szövetsége (VPB) bírálja a veszélyes anyagokról szóló rendelet reformját. A lobbisták nem abban érdekeltek, hogy spóroljanak a szükséges védekezési intézkedéseken, hanem az, hogy a magánfejlesztők, mint a lánc leggyengébb láncszeme kizárólagos felelősséggel tartozzanak az esetleges szennyezett területek vizsgálatáért és ártalmatlanításáért. Főleg az építőiparban dolgozók gyakran nem tudják maguk megítélni, hogy a beépítendő anyag veszélyes-e vagy sem. Ez szükségtelen további pénzügyi terhekhez vezethet, és növelheti az építőanyagok veszélyes hulladékként történő ártalmatlanításának költségeit anélkül, hogy nagyobb egészségvédelmet nyújtana.
Ez a tervezett szabályozás jelentős hatással lehet az ingatlanpiacra és az iparágra. Az építési költségek tovább emelkednének, ami valószínűleg még nagyobb hatással lehet az amúgy is alacsony felújítási rátára. Emellett a magánfejlesztők pénzügyi kihívásokkal is szembesülhetnek, mivel ők felelnének az esetleges szennyezett területek ellenőrzéséért és ártalmatlanításáért. Ez azt eredményezheti, hogy kevesebb építő végez modernizációs intézkedéseket, ami további terhelést jelentene a piacon.
Forrás: jelentése szerint Higany
Olvassa el a forrás cikket a www.merkur.de oldalon