Lakáshiány Németországban: Milyen más országok teljesítenek jobban, és mit tanulhatunk tőlük

Lakáshiány Németországban: Milyen más országok teljesítenek jobban, és mit tanulhatunk tőlük

A www.focus.de beszámolója szerint Németországban egyre nehezebb új lakásokat építeni az emelkedő kamatok és az építőanyag-költségek emelkedése miatt. Építőipari szakemberek attól tartanak, hogy idén legfeljebb 250 ezer, jövőre pedig már csak 200 ezer új lakás épül. Különösen a nagyvárosokban a megfizethető lakhatás hiánya a bérleti díjak emelkedéséhez vezet, annak ellenére, hogy a vételárak csökkennek.

A németországi építőipari válság azonban nem egyedi eset. A brit HBF építőipari szövetség tanulmánya szerint Nagy-Britanniában a legalacsonyabb az egy főre jutó elérhető élettér aránya a 38 OECD-ország közül. Hasonló problémák vannak más fejlett országokban is, például az Egyesült Államokban, Kínában és Kanadában.

Érdekes példa Új-Zéland, amely új tervezési szabályokat vezetett be a lakásépítés ösztönzésére. Auckland városában a családi házak korábbi településeit vegyes övezetként jelölték ki, ahol többlakásos házak is épülhetnek. Ennek eredményeként Auckland lakásállománya 2021 végére öt százalékkal nőtt többet, mint a változtatások nélkül. A bérleti díjak ott mindössze 20 százalékkal emelkedtek Új-Zéland más városaihoz képest, és az inflációtól megtisztítva évente átlagosan két százalékkal csökkentek.

Szingapúr is sikeresen teremtett megfizethető lakásokat állami lakhatásival és szigorú korlátozásokkal a külföldiek számára. A szingapúri kormány maga épít házakat, és 99 évre szóló lakcímet ad el a polgároknak. A HDB állami hatóság jelenleg a szingapúri lakosság 78,3 százalékának ad otthont. A modellt azonban a szingapúri különleges politikai helyzet miatt nem könnyű átvinni Németországba.

Japánban a lakások gyorsan és kevesebb szabályozás mellett épülnek fel, ami alacsonyabb bérleti díjakat eredményez. A laza szabályozás miatt azonban az életminőség romlik.

Vannak más koncepciók is a más országokban tapasztalható lakáshiány leküzdésére. Kanada megpróbálja korlátozni a külföldi munkavállalók és diákok számát, hogy csökkentse a lakhatási keresletet. Franciaország „15 perces városok” kialakítását tervezi, ahol az emberek 15 perc alatt elérhetik a főbb helyszíneket. Hollandia szigorú építési szabályokat vezetett be a megfizethető építési módszerek és a fenntarthatóság ötvözésére.

Németországban ezekből az országokból különböző megközelítések alkalmazhatók. Például az építési válság legalább részleges megoldásának egyik módja lenne, ha több szociális lakást építenének a szingapúri modell alapján. Emellett az enyhébb szabályozás és a gyorsabb engedélyezési eljárások felgyorsíthatják a lakásépítést. Fontos azonban figyelembe venni a német ingatlanpiac sajátos viszonyait.