Pénzre szorulnak a bajor önkormányzatok: az adósságok rohamosan emelkednek rekordmagasságra!

Pénzre szorulnak a bajor önkormányzatok: az adósságok rohamosan emelkednek rekordmagasságra!

A bajor önkormányzatok pénzügyi helyzete jelentősen romlott az elmúlt évben. A bajor városok, kerületek és községek kiadásai 9,2 százalékkal nőttek, míg a bevételek csak 5 százalékkal nőttek. Ez ahhoz vezet, hogy az önkormányzati költségvetések negatív tartományban végződnek, ami lakosonként 396 eurós hiányt eredményez. Összehasonlításképpen az országos átlag 321 euró lakosonként, ami jól szemlélteti Bajorország nehéz helyzetét. Összességében az önkormányzati finanszírozás hiánya Németországban 24,8 milliárd eurót tesz ki, ami a legnagyobb veszteség az újraegyesítés óta sueddeutsche.de jelentették.

Ezeknek a fejlesztéseknek lényeges szempontja, hogy az önkormányzati kiadások 90-95 százaléka kötelező feladatokhoz kötődik. Az eredmény a fontos infrastrukturális projektek, például iskolák, utak és könyvtárak nem megfelelő befektetése. Az adósság növekedése Bajorországban átlagon felüli Németország többi részéhez képest. Míg az önkormányzati értékpapír-tartozások és a beruházási hitelek lakosonként országosan 10 százalékkal, 1780 euróra emelkedtek, addig Bajorországban 14 százalékkal nőttek, így lakosonként 1564 eurót tett ki az adósságállomány. Bajorország adósságszintje azonban továbbra is alacsonyabb az országos átlagnál br.de jegyzetek.

Beruházási elmaradás és hiányosságok az infrastruktúrában

A nem megfelelő beruházások drámai felújítási és beruházási lemaradáshoz vezettek. A becsült országos lemaradás körülbelül 215,7 milliárd euróra rúg. Bajorországban az iskolaépületek különösen érintettek: a teljes beruházási elmaradás 31 százaléka, azaz mintegy 67,8 milliárd euró van ezen a területen. Emellett az önkormányzatok 56 százaléka számol be az iskolaépületek jelentős vagy súlyos hibáiról. Más területek is érintettek, például az utak (mintegy 53,4 milliárd euró), a tűz- és katasztrófavédelem (19,9 milliárd euró), az adminisztratív épületek (19,5 milliárd euró), valamint a sportcsarnokok és uszodák (15,6 milliárd euró) beruházási igénye.

A helyzet egyre rosszabb, mivel egyre növekszik azon önkormányzatok száma, amelyek már nem tudják garantálni infrastruktúrájuk fenntartását. Az iskolaépületekkel kapcsolatos problémákat bejelentő önkormányzatok aránya 11-ről 17 százalékra emelkedett. 26-ról 32 százalékra nőtt az utak és a közlekedési infrastruktúra. Ezzel összefüggésben a KfW Bank kétségeit fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a szövetségi kormány speciális „infrastruktúra”-alapja elegendő lesz-e ahhoz, hogy döntő segítséget nyújtson az önkormányzatoknak. A Német Városok Szövetségének elnöke ezért a források gyors és egyszerű rendelkezésre bocsátását szorgalmazza, amelyet célirányosan és bürokráciamentesen kell szétosztani az önkormányzatok között.