A szövetségi kormány 35 milliárd eurós beruházási offenzívát tervez!

A szövetségi kormány 35 milliárd eurós beruházási offenzívát tervez!

A szövetségi kormány az idei évre átfogó, mintegy 35 milliárd eurós beruházási offenzívát tervez, amely olyan kulcsfontosságú területekre összpontosít, mint a klímavédelem, a gyors internet, valamint az iskolák, vasutak, kórházak és energiahálózatok korszerűsítése. Lars Klingbeil (SPD) pénzügyminiszter bejelentette, hogy 2025-ben összesen mintegy 110 milliárd euró áll majd rendelkezésre beruházásokra, ami mintegy 47 százalékos növekedésnek felel meg. Ezt a magas beruházási szintet nem csak a folyó évben, hanem a következő években is fenn kell tartani.

Ezt a stratégiai orientációt nagymértékben az Unió, az SPD és a Zöldek kormányváltás előtti közös megállapodásai tették lehetővé. A megállapodások központi pontja az adósságfék lazítása és az infrastruktúra felújítására fordítható 500 milliárd eurós hitelből finanszírozott különkeret létrehozása volt. Ezt a tőkét fokozatosan, tizenkét éven keresztül bocsátják rendelkezésre, és célja a magánvállalatok befektetési tevékenységének ösztönzése.

Adósságfék és védelmi kiadások

512 igen és 206 nem szavazattal a Bundestag az alaptörvény nagy horderejű módosítását fogadta el, amely az adósságfék 2009-es bevezetése óta jelentős hatást gyakorolt ​​a pénzügyi alkotmányra, ide tartozik a védelemre és infrastruktúrára szánt milliárdos különalap, amely 500 milliárd eurót tesz ki. A Szövetségi Tanács is kétharmados többséggel jóváhagyta ezt a változtatást.

A változás kulcseleme a védelmi kiadások adósságfék alóli részleges felmentése, amelybe a biztonságpolitikai kiadások is beletartoznak. A nominális bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát meghaladó kiadások mentesülnek az adósságfék alól. Ez jelenleg körülbelül 43 milliárd eurónak felel meg, a védelmi költségvetést pedig körülbelül 52 milliárd euróra becsülik. 2028-tól a NATO két százalékos célkitűzését teljes egészében az alapköltségvetésből kell finanszírozni.

Kritika a zöldek részéről

Bár a befektetési offenzíva terveit pozitívan fogadták, a zöldek soraiból aggályok vannak. Azzal vádolják Klingbeil pénzügyminisztert és Friedrich Merz (CDU) kancellárt, hogy visszaéltek az infrastrukturális pénztárból az alapköltségvetéshez. Andreas Audretsch, a zöldpárt helyettes vezetője szerint akár 50 milliárd eurót is felhasználnak választási ígéretekre.

A Pénzügyminisztérium azonban ezt a kritikát alaptalannak tartja, és hangsúlyozza, hogy minden megkötött megállapodást be kell tartani. Az újonnan létrehozott tőke egy részét az energiaárak csökkentésére is fordítják, bár ezt a zöldek problémásnak tartják, mert alááshatja a kívánt befektetési stratégiát.

Befektetések a klíma- és átalakulási alapba

A pénzügyi átrendeződés jelentős mozzanata a Klíma- és Transzformációs Alap (KTF), amely 2029-ig összesen 50 milliárd eurót kap az új infrastrukturális költségvetésből, aggodalomra ad okot azonban, hogy a jelenlegi gazdasági terv hiányosságai miatt ennek az összegnek csak a fele áll majd rendelkezésre további beruházásokra. Mindazonáltal a Zöldek át tudtak szorítani néhány fő kritikájukat, ideértve az addicionalitási kritérium bevezetését és a klímavédelem fokozottabb figyelembevételét a pénzügyi szabályozásban.

Összességében 100 milliárd euró áll a szövetségi államok rendelkezésére a speciális alapból beruházásokra. Az országok adósságállományának szabályozása érdekében azt határozták meg, hogy ezt a GDP 0,35 százalékára kell növelni. Az Unió és az SPD azt is bejelentette, hogy 2025-ben be kell fejezni az adósságfék további reformját. Egy szakértői bizottság javaslatokat dolgoz ki az adósságfék korszerűsítésére.

További információkért olvassa el a riportokat délnémetek és A Parlament.