Lemaradt Németország: az EU-jelentés oktatási válságot tár fel!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Az uniós jelentés szerint a német oktatási beruházások átlag alatt vannak. A szakértők hosszú távú fejlesztési stratégiákat kérnek.

Lemaradt Németország: az EU-jelentés oktatási válságot tár fel!

Az oktatási beruházásokról szóló jelenlegi uniós jelentés aggodalmakat keltett Nina Kolleck oktatáskutatóban. Kolleck sürgős oktatási offenzívát szorgalmaz, miután az elemzés feltárta, hogy Németország közkiadásainak 9,2 százaléka elmarad az EU 9,6 százalékos átlagától. A jelentésből az is kiderül, hogy Németország bruttó hazai termékének mindössze 4,5 százalékát fekteti be az oktatásba, miközben az Európai Unióban az átlagos érték 4,7 százalék. A 27 uniós tagállam rangsorában Németország csak a 23. helyet foglalja el.

Az olyan országok, mint Észtország és Svédország kiadásaik nagy részét az oktatásra fordítják, míg Görögország és Olaszország a hátországot emeli ki. Kolleck a politikai előrelátás hiányát okolja a stagnáló oktatási szektorért, mivel a politikai vezetők gyakran csak rövid távú megoldásokat fontolgatnak. Szerinte azonban az oktatási szektor hosszú távú befektetéseket igényel az oktatás minőségének és hozzáférésének javítása érdekében.

Strukturális kihívások Németországban

Kolleck jelentős problémaként emeli ki a német oktatási táj szövetségi struktúráját. Véleményük szerint pozitív változást hozhat a központosítás, vagy a szövetségi kormányhoz rendelt további hatáskörök. Rámutat, hogy az EU-országokban az oktatási kiadások mintegy 70 százalékát az iskolákra szánják. Németországnak sürgősen javítania kell a koragyermekkori oktatásban és a felsőoktatásban.

Az elemzés másik kritikus pontja, hogy Németországban az oktatási kiadások több mint 50 százaléka a személyi költségekre megy el. Összehasonlításképpen: Svédországban a legalacsonyabb a személyi költségek aránya, 43 százalék, de az összes közkiadás 14,5 százalékát fekteti az oktatásba. Ezek a beruházások kulcsfontosságúak, mivel az oktatást a versenyképesség és az innováció motorjának tekintik.

OECD tanulmány és a szakképzés középpontjában

Az EU-jelentés megállapításain túl az OECD átfogó adatokat közöl az állami és magán oktatási kiadásokról, valamint a szakoktatásról és -képzésről éves „Education at a Glance” című tanulmányában. Ebben az évben a tanulmány középpontjában a szakképzés állt, amelyet a gazdasági növekedés kulcsának tartanak. 2023. szeptember 12-én Nicola Brandt, az OECD Berlini Központjának vezetője bemutatta a tanulmány német nézőpontját.

A digitális sajtótájékoztatón részt vett Jens Brandenburg, a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium parlamenti államtitkára és Torsten Kühne, az Oktatási és Kulturális Miniszterek Konferenciájának (KMK) vezetőinek elnöke is. Az eredményekről szóló vita rávilágított a szakképzéshez való hozzáférés elősegítésének szükségességére, hogy a fiatalokat jobban fel tudják készíteni a munkaerő-piaci igényekre.

Ez a két jelentés azt szemlélteti, hogy a német oktatási rendszerben sürgős cselekvésre van szükség. Kolleck és más szakértők fokozott hosszú távú befektetéseket szorgalmaznak az oktatási környezet fenntartható javítása és a növekvő oktatási szakadék ellensúlyozása érdekében. Míg az iskolai és egyetemi oktatáshoz való hozzáférés fontos szerepet játszik, a szakképzést nagy jelentőségűnek tartják Németország hosszú távú gazdasági fejlődésének biztosításában.

Az OECD tanulmány teljes eredményei a OECD iLibrary elérhető. A német oktatási rendszer kihívásai azonnali figyelmet és támogatást igényelnek egy erős és tájékozott társadalom létrehozásához.

Az EU oktatási beruházásokról szóló jelentésével kapcsolatos további információkért olvassa el a következő elemzést: taz.de.