Digitális szuverenitás: A nyílt forráskódnak meg kell mentenie Németország közigazgatását!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Digitális szuverenitás Németországban: Hogyan erősíthetik a nyílt forráskódba történő befektetések az adminisztrációt és támogathatják az innovációt.

Digitális szuverenitás: A nyílt forráskódnak meg kell mentenie Németország közigazgatását!

A digitális szuverenitás egyre fontosabbá válik a német digitális politikában. Ezt tekintik az állami teljesítmény biztosításának központi elvének, és a gazdaság elhelyezkedési tényezőjének. Kulcsfontosságú szempont az egyes szoftverszolgáltatóktól való függés csökkentése, aminek hozzá kell járulnia a digitális függetlenséghez. A CDU/CSU és az SPD közötti koalíciós megállapodás megerősíti, hogy a digitális politika a szuverenitásra és az innovációra helyezi a hangsúlyt. A sok erőfeszítés ellenére Németország a 27 EU-tagállam közül csak a 23. helyen áll a 2024-es e-kormányzati referenciaértékben. informatik-aktuell.de Az online hozzáférésről szóló törvényben előírt 595 kormányzati szolgáltatás közül 300 már elérhető digitálisan a különböző szövetségi államokban.

A digitalizáció kihívásai összetettek: a föderalizmus nehézségeitől a töredezett informatikai környezeten át a jogi akadályokig és finanszírozási problémákig terjednek. A Bundestag ezzel kapcsolatban 500 milliárd euró értékű speciális infrastrukturális alapról döntött, amelyet digitalizációs feladatokra is lehet fordítani. Javasoljuk, hogy ezeket a beruházásokat olyan fenntartható digitális projektekbe fektessenek be, amelyek hozzájárulnak a digitális szuverenitás erősítéséhez.

Nyílt forráskódú szoftverek népszerűsítése

A digitális szuverenitás erősítésére Németországban különösen fontos intézkedés a nyílt forráskódú szoftverek fokozott használata. Ez nagyobb szabadságot és függetlenséget kínál a védett licencekhez képest, valamint átláthatóságot és alkalmazkodóképességet tesz lehetővé. Az adminisztrációban a nyílt forráskód népszerűsítésére vonatkozó ajánlások között szerepel többek között a nyílt forráskód előtérbe helyezése a közbeszerzési eljárásokban, valamint a közbeszerzéseknél kötelező nyílt forráskódú részesedés bevezetése. E javaslatok között szerepel még a nyílt forráskódú megoldásokhoz kapcsolódó szolgáltatások áfakedvezményének lehetősége, valamint egy Nyílt Forráskódú Projektiroda létrehozása az e terület irányítása érdekében. A digitális politikai szakértelem, a politikai akarat és a megvalósításhoz szükséges bátorság szükségessége vitathatatlan egovernment.de meghatározza.

A nyílt forráskódú szoftverek közigazgatásban való elterjedésének elősegítése érdekében az Open Source Business Alliance (OSB Alliance) 38 követelést fogalmazott meg a politikusok felé. A cél a nyílt forráskódú szoftverek szabványosítása a közigazgatásban. Ezek az igények öt kategóriába sorolhatók:

  • Open Source Software als Standard: Umstellung der Verwaltungs-IT auf Open Source bis zum Ende bestehender Verträge mit proprietären Anbietern, Verabschiedung einer Open-Source-Strategie auf Bundesebene sowie die Ernennung eines Open-Source-Beauftragten.
  • Strategische Beschaffung: Digitale Souveränität als Vergabekriterium und 20% der Bundesausgaben für Software und Cloud-Services sollen bis 2025 für Open Source Software verwendet werden.
  • Open-Source-Cloud-Lösungen: Entwicklung einer Open-Source-Cloud für Behörden und Festlegung von Mindestanforderungen für Cloud-Dienste.
  • Zentrum für digitale Souveränität (ZenDiS): Stärkung des ZenDiS als Open Source Program Office.
  • Evaluation und Metriken: Entwicklung von Messmethoden zur Evaluierung des Einsatzes von Open Source Software.

Peter Ganten, az OSB Szövetség vezérigazgatója bírálta a nyílt forráskód elégtelen figyelembevételét a 2025-ös szövetségi költségvetésben, és célzott beruházásokat sürget a nyílt szoftvertechnológiákba.

Szükségesnek látja továbbá a nyílt forráskódú szoftverekre való alapvető átállást, és 2035-ig javasolja a megvalósítás határidejét, hogy az önkormányzatok és hatóságok tervezési biztonságot nyújthassanak. Ez nemcsak tovább erősítheti Németország digitális függetlenségét, hanem az IT-gazdaság egészét is előmozdíthatja.