Drezda sokkos állapotban: A Carola híd összeomlása milliárdokat követel az infrastruktúrára!

Drezda sokkos állapotban: A Carola híd összeomlása milliárdokat követel az infrastruktúrára!

2024. szeptember 10-ről 11-re virradó éjszaka a drezdai Carola-híd 100 méteres szakasza az Elbába zuhant. Szerencsére személyi sérülés nem történt ebben a drámai incidensben, amely a német infrastruktúra-karbantartás kérdését helyezte a középpontba, ugyanis nem sokkal az összeomlás előtt egy villamos haladt át a kérdéses szakaszon. Steffen Marx professzor, a Drezdai Műszaki Egyetemről felhívta a figyelmet a karbantartás évekig tartó elhanyagolására, amely jelentősen hozzájárult az ilyen eseményekhez. Az összeomlás rávilágít arra, hogy nagy az igény a felzárkózáshoz az infrastruktúra iránt, amit a Német Gazdasági Intézet és a Makrogazdasági és Gazdaságkutató Intézet tanulmányában megfogalmazott 600 milliárd eurós beruházási igény is alátámaszt.

A sürgős beruházási igények több területre is kiterjednek, különös tekintettel a közlekedési infrastruktúrára, amely önmagában körülbelül 127 milliárd euróba kerül. Az infrastrukturális kiadások terén Németország az egyik legrosszabbul teljesítő európai országok között. A kihívásokra való tekintettel a politikusok hosszú távú, 500 milliárd eurós beruházási csomagot állítottak össze infrastrukturális projektekre a következő tizenkét évre. Ezt a komoly beruházási lemaradás leküzdésére és a gazdasági versenyképesség biztosítására szolgáló intézkedésnek tekintik.

Az infrastrukturális beruházások növekedési trendje

Oliver Schneider, a Wellington Management munkatársa egyértelmű növekedési tendenciát lát az infrastrukturális beruházások terén a következő 10-20 évben. Kilátásait alátámasztja az érdekképviseletek növekvő számú megkeresése különböző infrastrukturális projektekkel kapcsolatban, mint például a vasúthálózat felújítása és a digitalizálás. Peter Brodehser, a DWS-től szintén növekvő befektetői érdeklődésre számít az infrastruktúra iránt, mivel azt a portfólió stabil horgonyának tekintik. Az infrastrukturális befektetések nemcsak az infláció elleni védelmet, hanem stabil hozamot is kínálnak, így sok befektető számára vonzóak.

Lars Feld közgazdász szerint Németország jövőbeli beruházási igénye 400 és 600 milliárd euró között lehet, és a következő években különösen nagy összegekre lesz szükség az autópályákra, a vasutakra és az energetikai infrastruktúrára. Csak a szövetségi közúti infrastruktúrára több mint 57 milliárd euróra van szükség 2025 és 2028 között, míg a vasútra 63 milliárd euróra, az energiainfrastruktúrára pedig akár 270 milliárd euróra van szükség az energetikai átállás részeként. A szövetségi, állami és helyi önkormányzatok jelenlegi beruházási rátája a reál bruttó hazai termék mindössze 2,6 százaléka, így körülbelül egy százalékponttal elmarad az OECD-átlagtól.

A magánbefektetők szerepe és a jövőbeli stratégiák

A beruházási igények fedezése érdekében Lars Feld magánbefektetők bevonását kéri infrastrukturális alapokon keresztül. A Freiburgi Egyetem professzora, Christian Lindner pénzügyminiszter tanácsadója rámutat, hogy a kormányzati beruházások nem elegendőek a meglévő állomány biztosításához. Hans Joachim Reinke, az Union Investment vezérigazgatója hangsúlyozza, hogy a működő infrastruktúra elengedhetetlen a németországi jóléthez, és a finanszírozás szélesebb körűvé tételét kéri. Jelenleg léteznek olyan magánjogi alapon szervezett infrastrukturális társaságok, amelyekben az állam érdekelt, ilyen például az Autobahn GmbH. Feld azt javasolja, hogy ezeknek a vállalatoknak adjanak több készségeket vonzó üzleti modellek kidolgozásához.

Ebben az összefüggésben az energiaszektorban egy új hálózati infrastrukturális társaság létrehozása kulcsfontosságú lehet az átvitelirendszer-üzemeltetőkben lévő állami részesedések összevonása és a hatékonyabb munka érdekében. A növekvő geopolitikai bizonytalanságok és a volatilis tőkepiacok az infrastrukturális beruházások növekedéséhez is vezethetnek a következő években. Az infrastrukturális szektorok átlagos EBITDA-növekedését 10,2 százalékra becsülik a 2023 és 2026 közötti időszakban, ami szintén tovább növeli ennek az eszközosztálynak a vonzerejét.