Pénzügyi stresszteszt: 100 milliárd Bréma, Szászország és BW – kockázat vagy lehetőség?

Pénzügyi stresszteszt: 100 milliárd Bréma, Szászország és BW – kockázat vagy lehetőség?

A szövetségi államokra vonatkozóan újonnan bevezetett szabályozás kapcsán tavasszal elfogadták azt az alaptörvény-módosítást, amely lehetővé teszi számukra, hogy ismét rendszeres hitelt vegyenek fel. Ez abban a háttérben történik, hogy a speciális infrastrukturális és klímasemlegességi alapból összesen 100 milliárd eurót kaphatnak az országok. A szövetségi kormánnyal ellentétben azonban az államoknak semmilyen követelményt nem kell betartaniuk az alapok addicionalitása tekintetében. Ez vitákat vált ki olyan szakértők körében, mint például Sebastian Dullien az IMK-tól, aki kifogásolja, hogy nincs jogosultság a további pénzeszközökre.

Félő, hogy egyértelmű szabályok nélkül a rendelkezésre álló forrásokat a szükséges beruházások helyett a meglévő struktúrák stabilizálására lehetne fordítani. Bréma különösen érintett, mivel pénzügyileg a leggyengébb szövetségi államnak számít, és a legmagasabb adósságszinttel küzd. A jövőben Bréma évente 140 millió euró új hitelt vehet fel, emellett 400 millió euró szerkezetátalakítási segélyt. Ezen egyszerűsítések ellenére az új alapok felhasználására vonatkozó követelmények szigorúbbak.

Kihívások a szövetségi államokban

A régóta pozitív költségvetési imázsáról ismert Szászország olyan problémákkal néz szembe, mint a tanárhiány és a leromlott infrastruktúra. Michael Kretschmer miniszterelnök idején több pénzt fektetnek az oktatásba és a biztonságba, de továbbra is megszorítások nehezednek az országra. Fennáll a veszélye, hogy a speciális alapból származó 100 milliárd eurót nem új beruházások finanszírozására fordítják, hanem a saját költségeiket pótolják.

Baden-Württemberg ezzel szemben magas adókapacitással rendelkezik, de egyre növekvő személyi és beruházási terhekkel néz szembe. A várható kamatváltozás 2029-re megduplázhatja a pénzügyi terheket, ezért további kihívást jelent. Az IMK számításai szerint a speciális alap 500 milliárd eurós kerete a tényleges beruházási igények mintegy háromnegyedét fedezi.

A pénzeszközök felhasználásának lehetőségei és kockázatai

A szövetségi kormány 100 milliárd eurója lehetőséget és kockázatot is jelenthet a három szövetségi állam számára: a sürgős beruházások lehetőségét ellensúlyozza az a veszély, hogy a forrásokat nem célzottan használják fel. Az államok előtt álló különböző kihívások – Bréma akut felújítási szükségletétől Szászország szerkezeti problémáin át Baden-Württemberg pénzügyi nyomásáig – jól mutatják a források célzott felhasználásának sürgősségét.

Az Alaptörvény lehetővé teszi speciális alapok létrehozását olyan meghatározott célra, amelyek nem jelennek meg a szövetségi költségvetésben, ezért nem tartoznak az adósságfék hatálya alá. A Szövetségi Számvevőszék szerint jelenleg 29 speciális alap létezik, amelyek összvolumenje körülbelül 869 milliárd euró. A legismertebb speciális alapok közé tartozik a Korona Gazdasági Stabilitási Alap, valamint a Klíma- és Transzformációs Alap, amelyek 2024-től 2027-ig összesen 211,8 milliárd eurót tesznek elérhetővé klímabarát intézkedésekre. Ezeket az alapokat egyebek mellett az európai kibocsátáskereskedelemből és a CO2-árazásból származó bevételekből finanszírozzák.

Továbbra is feszült a vita az államok különalapjából származó 100 milliárd euró felhasználásáról, és minden bizonnyal a jövőben is központi szerepet fog játszani a politikai vitákban. Kiderül, hogyan élnek majd az egyes szövetségi államok az új lehetőségekkel, és ennek milyen hosszú távú hatásai lesznek gazdasági helyzetükre.